Christophe Hansen: az Európai Bizottság a jövőben is garantálja a jövedelemtámogatást a gazdálkodók számára

Christophe  Hansen szerint a következő uniós költségvetésben a gazdák számára elkülönített minimum 300 milliárd eurón felül azt javasolják, hogy minden nemzeti és regionális partnerségi terv forrásainak legalább 10 százalékát fordítsák vidékfejlesztésre. Ez közel 49 milliárd eurót jelent, amely az ösztönző hitelekkel együtt csaknem 63 milliárd euróra nőhet. A tagállamok ennél nagyobb összeget is átirányíthatnak a partnerségi tervekből a vidékfejlesztés javára. Az Európai Bizottság a tagállamoknak további 45 milliárd euró mozgósítását javasolta a gazdák és a vidéki közösségek támogatására, ami szerinte újabb forrásokat irányíthat a mezőgazdaságba.

A mezőgazdaság és az agrár-élelmiszeripari ágazat alapvető Európa szuverenitása és stratégiai autonómiája szempontjából, a KAP pedig a gazdák támogatásának legfontosabb eszköze, amely az évek során folyamatosan alkalmazkodott az új kihívásokhoz az éghajlatváltozástól a társadalmi elvárásokig – hangsúlyozta a biztos.

Az agrár-élelmiszeripari ágazat az Európai Versenyképességi Alap és az uniós kutatási program forrásaiból is részesül, amelyből 40 milliárd eurót különítettek el a biotechnológia, a bioökonómia, az egészségügy és a mezőgazdaság számára.

A kereskedelempolitikai összefüggésekről Maros Sefcovic a kereskedelemért felelős uniós biztos azt mondta: az EU globális versenyképességének megőrzése érdekében a bizottság a tartósan magas energiaárak mellett is a műtrágyák megfizethetőségére törekszik. Bár az árak stabilizálódtak, a műtrágyaköltségek még mindig mintegy 60 százalékkal magasabbak, mint 2020-ban, ezért a bizottság célzott választ készít.

Ennek részeként ideiglenesen felfüggesztenék a legnagyobb kedvezmény elve (MFN) szerinti vámokat az ammóniára, a karbamidra és - szükség esetén - más műtrágyákra; az intézkedés 2026-ban léphet hatályba.

A biztos beszélt arról is, hogy iránymutatást adnak egy olyan, még jóváhagyásra váró javaslathoz, amely bizonyos termékek - például műtrágyák - esetében lehetővé tenné a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) ideiglenes felfüggesztését, ha a piaci megfigyelés előre nem látott körülményeket jelez. A bizottság az év második negyedévében mutatja be a műtrágyákra vonatkozó cselekvési tervet.

Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztos a találkozón kiemelte, az élelmiszerelőállítás az utolsó olyan ágazat Európában, amelyben az unió nagyrészt önellátó, ezért a gazdáknak kevesebb adminisztratív teherrel kell szembenézniük.

A bizottság tavaly december 16-án fogadta el azt a javaslatot, amely egyszerűsítésekkel kiszámíthatóbbá tenné a gazdák helyzetét, felgyorsítaná a környezetkímélőbb, növényvédő szerek piacra jutását.

A bizottság a kölcsönösség elvét is erősítené, vagyis azt, hogy az EU-ban betiltott anyagok ne kerülhessenek vissza importtermékek révén. Belső konzultáció indult három anyag - karbendazim, benomil és rifofanidimetil - maradékértékének nullára csökkentéséről, ami a tervek szerint februártól léphet életbe. Az importellenőrzések erősítése érdekében idén 50 százalékkal növelték a harmadik országokban végzett ellenőrzéseket, és bővítenék az uniós határ-ellenőrzési pontok kapacitását is.