Erősíti a szakmaközi szervezeteket a kormány - A zöldség-gyümölcs és a bor után más ágazatok is jöhetnek

Az új szabályozás bevezetésével a termelők piaci kiszolgáltatottsága csökkenne, a hazai mezőgazdasági termékek kereskedelme pedig biztonságossá és kiszámíthatóvá válna - áll a parlament előtt lévő kormányzati törvényjavaslatban. A kabinet a változtatások érdekében az úgynevezett szakmaközi szervezetek pozíciót erősítené, amelyhez módosítaná az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt. Ezzel a már meglévő uniós előírásokat ültetné át a hazai joggyakorlatba, a részletes szabályozásról pedig a VM a későbbiekben végrehajtási rendeleteket készítene. A mostani törvénymódosítás a zöldség-gyümölcs és a borágazat szakmaközi szervezeteire terjedne ki.

Az uniós szabályozás lehetőséget teremt a reprezentatív szakmaközi szervezeteknek arra, hogy olyan szabályokat határozzanak meg, amelyek a közösségi vagy a nemzeti előírásoknál is szigorúbbak. A szakmaközi szervezetek akkor minősülhetnek reprezentatívnak, ha tagjaikon keresztül a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem legalább kétharmadát átfogják. Ugyanakkor az új szabályozás szerint olyan piacfejlesztési intézkedéseket is hozhatnának, amelyeket azokra a piaci szereplőkre is kiterjednének, akik nem tagjaik.

A szervezetek szabályokat határozhatnának meg a betakarítás megkezdésére, a forgalmazás időpontjaira, a minőségi és méretkövetelményekre, a kiszerelésre, a csomagolásra, a jelölésre és az eredet feltüntetésére. Emellett rendelkezhetnének az előállításról, a piaci jelentéstételről, a szabványszerződésekről, illetve egyes környezetvédelmi vagy biogazdálkodási kérdésekről is. A kiterjesztett szabályokat legfeljebb egy-három gazdasági évre lehetne kötelezővé tenni, ha más piaci szereplőknek nem okoznak károkat. Ugyanakkor alapvető feltétel lenne az is, hogy a kiterjesztett döntéseket a szakmaközi szervezet saját tagjai legalább egy éve már eredményesen alkalmazzák.

A szervezetek az intézkedések végrehajtási költségeinek fedezésére a zöldség-gyümölcs ágazatban piacfejlesztési hozzájárulást, a borszektorban marketingjárulékot szedhetnének. Ez utóbbi levonható lenne a bortörvényben szereplő forgalomba hozatali járulékból, vagyis a borászatok marketingcélú befizetései nem nőnének, miközben a pénzeket a mai állami elosztási rendszer helyett a szakmai szervezet(ek) használhatná(k) fel. A hatóságok maximum 50 ezer forintos napi végrehajtási bírságot szabhatnának ki, ha a piaci szereplők a meghatározott fizetési kötelezettségeket nem teljesítenék. Ezen kívül pedig úgynevezett termékpálya-felügyeleti büntetésre is számíthatnának azok, akik a kiterjesztett piaci intézkedéseket nem tartanák be. Ez utóbbi bírság 5 ezertől 50 millió forintig terjedne, de nem haladhatná meg a szabálysértők nettó éves árbevételének 10 százalékát. Két éven belüli újabb vétség esetén viszont az ismételt büntetés a korábbi bírság legalább másfélszeresét tenné ki, illetve minimum 100 ezer és legfeljebb 200 millió forint között mozogna (bár végeredményben itt sem lehetne több a nettó forgalom 10 százalékánál). A meg nem fizetett piacfejlesztési és marketing hozzájárulás, illetve végrehajtási és termékpálya-felügyeleti bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősülne.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) már korábban megszerezte a feladatok ellátásához szükséges elismerést, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa pedig márciusban nyújtotta be kérelmét a VM-hez. A HNT értelmezése szerint a szakmaközi működés lényege az lenne, hogy a szőlőtermelők és a borászatok között normális kapcsolatok alakuljanak ki, amelyeket a nemzeti tanács a hegyközségeken belül valósítana meg. Ugyanakkor HNT-s illetékesek szerint a jelenlegi törvénymódosítási javaslat nem fordít kellő figyelmet a szervezeti elismerésre, ehelyett inkább a kiszabható büntetések behajthatóságára helyez hangsúlyt. Szakértők nem tartják egyértelműnek a marketingjárulék szabályozását sem, mivel az szerintük csak elvi lehetőséget nyújtana a pénzek HNT-s beszedésére.

Elképzelhető, hogy a kormány a későbbiekben más ágazatokra is kiterjeszti a szakmaközi szervezeti rendelkezéseket, de egyelőre csak a zöldség-gyümölcs és a borszektorra koncentrál. Elnevezésben több érdekképviselet - így például a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács vagy a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács - is hasonló módon működik, tényleges jogosítványok nélkül. Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a mostani kormányzati törekvések ellentétesek a VM eddig megismert agrárkamarai törvénytervezetével, amely korábbi ágazati vélemények szerint az érdekképviseletek ellehetetlenüléséhez vezethet az irreálisnak tartott tagdíjfizetési követelmények miatt. Más uniós tagállamokban viszont az állam nem csak a szabályozási, hanem a piacvédelmi ügyeket is e szervezetekre alapozza. Franciaországban például az ottani hagyma terméktanács akár az üzletek polcairól is levetetheti a külföldi termékeket, ha a szervezet "ellenőrei" minőségi kifogásokat találnak - állapítják meg ágazati szakértők.