Korábbi előrejelzéséhez képest jelentősen javította inflációs várakozásait a jegybank: 3,2 százalékos lehet a pénzromlás mértéke 2026-ban

2025-re 4,4 százalékos inflációt prognosztizál az MNB, 2026-ban pedig 3,2 százalékos lehet a pénzromlás üteme, ami érdemi revízió a jegybank szeptemberi előrejelzéséhez képest, amikor 3,8 százalékos inflációra számítottak – közölte Balatoni András, a jegybank igazgatója. A lehetséges kockázatok kapcsán kulcskérdésként említette a jövő év eleji átárazások dinamikáját, valamint az árréskorlátozás kivezetését, annak időzítését és hatásait, ami jelentősen befolyásolhatja az infláció alakulását.

A bruttó hazai termék (GDP) idén 0,5 százalékkal bővülhet, 2026-ban 2,4 százalékos, 2027-ben pedig 3,1 százalékos lehet a növekedés az MNB várakozásai szerint. A GDP növekedésének legfontosabb támasza 2026-ban is a fogyasztás lesz, ehhez hozzájárul a reálbérek emelkedése és a háztartásokat segítő kormányzati intézkedések hatása. Az export és a beruházások inkább a jövő év második felétől, de éves átlagban 2027-től járulhatnak hozzá érdemben a bővüléshez, ekkortól lehet kiegyensúlyozottabb szerkezetű a gazdasági növekedés.

A folyó fizetési mérleg többlete 1,7 százalékos lehet 2025-ben, és a többlet várhatóan továbbra is megmarad, a költségvetés GDP-arányos hiányát pedig idén 4,7-5,0 százalék között, jövőre 4,7-5,2 százalék között várja az MNB. Az élelmiszerek világpiaci ára szeptember óta csökken, a másfél éven át tartó áremelkedési ciklus véget ért, valamint mérséklődött a fontos energiahordozók ára.

Jelentős hazai dezinflációs faktornak nevezte a jegybank igazgatója a forint erősödését is. Az euróval és a dollárral szemben felértékelődött az árfolyam, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy mérsékeltebb inflációs pályát vetítsen előre az MNB 2026-ra, mint szeptemberben. Minél tovább vannak érvényben az árréskorlátozások, egy dinamikus gazdasági rendszer annál inkább alkalmazkodik ezekhez a feltételekhez, ami azt eredményezheti, hogy az intézkedés kivezetésekor kisebb lehet az inflációnövelő hatás – vélte az igazgató.

Alkalmazkodási lehetőséget biztosít a globális élelmiszerárak csökkenése, a forint árfolyamának erősödése, a kiskereskedelmi különadó csökkentése, valamint a hatékonyság javítása. Az árréscsökkentés kivezetése ugyanakkor bizonytalansági faktor lehet, ami a jövő évi inflációt alapvetően befolyásolhatja.