Összesen 48 millió forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal a Lidl Magyarország Bt-t.

2024 februárjában - az eredeti ügyben - ugyanezért már elmarasztalta a céget a GVH, de a Kúria új eljárásra kötelezte a versenyhivatalt. A megismételt eljárásban a GVH szűkebb körben, de gyakorlatilag ugyanarra a megállapításra jutott. A cég együttműködött a versenyhatósággal, elismerte a jogsértést és vállalta, hogy a jövőben körültekintőbben jár el az árakkal kapcsolatos kommunikációja során.

A GVH 2023 júliusában indított eljárást a Lidl-lel szemben, mert észlelte, hogy a vállalkozás kereskedelmi kommunikációjában azt állította, hogy a "A Lidl a legolcsóbb élelmiszerlánc". Ez az üzenet tartalmát tekintve piacelsőségi állítás - mutatott rá a 2024 februárjában hozott döntésében a GVH Versenytanácsa, amely akkor 90 millió forint bírságot szabott ki a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt-re.

A cég bíróságon támadta meg a GVH döntését. A Fővárosi Törvényszék elutasította a Lidl keresetét, a Kúria ugyanakkor új eljárás lefolytatására kötelezte a versenyhatóságot.

A most lezárt megismételt eljárásban a GVH a Kúria iránymutatását követve járt el: újraértékelte az ügy körülményeit és a jogsértést szűkebb körben állapította meg. A Facebook kommunikációt nem minősítette jogsértőnek, ugyanis az kellőképpen részletes volt, a reklámüzenet részét képezte az is, hogy milyen körülmények között és milyen időtávon belül értelmezendő a piacelsőségi állítás.

A GVH értékelte továbbá, hogy egyes kommunikációs eszközökön a fogyasztó által érzékelt üzenet bővebb volt, és ezt a bírság meghatározásában is figyelembe vette. A vitatott szlogennel folytatott kampányról - az előző eljárással egyezően - megállapította, hogy a vállalkozás megalapozatlan, megtévesztő piacelsőségi üzeneteket kommunikált.

A megismételt eljárásban a Lidl már együttműködött a versenyhatósággal, elismerte a jogsértést, lemondott a jogorvoslati jogáról és utólagos megfelelési intézkedések végrehajtását is vállalta.

Mindezek alapján a GVH Versenytanácsa 48 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásra, amely - mivel a cég nem vitatja a jogsértést - biztosan befolyik a központi költségvetésbe. Az eredeti ügyhöz képest azért szabott ki kisebb bírságot a GVH Versenytanácsa, mert a jogsértést szűkebb körben állapította meg, illetve a cég a megismételt eljárás során aktívan együttműködött a versenyhatósággal.