Világszerte csökken az éhezők száma, de még mindig lassú a javulás - A legnagyobb vesztesek a gyermekek

Az ENSZ öt szervezete által kiadott The State of Food Security and Nutrition in the World 2026 jelentés szerint 2025-ben a világ népességének 7,8 százaléka, mintegy 645 millió ember szenvedett élelmezési válságban. Bár ez 43 millióval kevesebb a 2022-es adatoknál, a világ továbbra is messze van attól, hogy felszámolja az éhezést.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az éhezés visszaszorulása nem jelenti automatikusan a megfelelő táplálkozás elterjedését. 2025-ben mintegy 2,69 milliárd ember nem tudta megfizetni az egészséges étrendet, vagyis a világ lakosságának közel egyharmada számára továbbra is luxusnak számítanak a tápanyagokban gazdag élelmiszerek.

Az egészséges étkezés átlagos napi költsége világszinten 4,28 dollárra emelkedett fejenként, ami jelentős növekedés a 2021-es 3,44 dolláros és a 2017-es 2,94 dolláros szinthez képest. A jelentés szerint ennek egyik fő oka, hogy a gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek, tojás és más állati eredetű élelmiszerek ára jelentősen meghaladja az alapvető gabonafélék és keményítőtartalmú élelmiszerek árát.

Ráadásul a fogyasztók által fizetett végső ár nagy része nem a termőföldeken keletkezik. Az élelmiszerek bolti árának 70-75 százalékát a feldolgozás, a szállítás, a tárolás, a logisztika és a kereskedelmi láncok költségei adják. A szakértők szerint az egészséges élelmiszerek megfizethetőségének javításához ezért nem elegendő a termelés növelése, hanem az élelmiszer-ellátási rendszereket is hatékonyabbá kell tenni.

Míg Ázsiában, valamint Latin-Amerikában és a Karib-térségben csökken az éhezés, Afrikában továbbra is rombolják az eredményeket a konfliktusok, a gazdasági nehézségek és az éghajlatváltozás hatásai.

A kontinensen ma már 309 millió ember éhezik, ami több embert jelent, mint egész Ázsiában. Mindemellett 2025-ben az afrikai lakosság 66,6 százaléka nem engedhette meg magának, hogy egészséges ételeket fogyasszon, ez pedig több mint kétszerese az Ázsiában, illetve Latin-Amerikában és a Karib-térségben tapasztalt arányoknak.

Világszerte összesen 2,1 milliárd ember él mérsékelt vagy súlyos élelmezési bizonytalanságban. Bár ez jelentős javulást jelent az előző évekhez képest, a szám továbbra is meghaladja a Covid-19 járvány előtti szintet.

A jelentés külön figyelmeztet a gyermekek és a nők táplálkozási helyzetére, amely továbbra is riasztó. Világszerte mintegy 150 millió öt év alatti gyermek szenved olyan krónikus alultápláltságtól, amely visszaveti testi és szellemi fejlődését. Emellett a 6 és 23 hónapos kor közötti gyermekeknek csupán 30,8 százaléka jut megfelelően változatos étrendhez.

A jelentés szerint a gyermek- és anyai táplálkozással kapcsolatos globális célok teljesítése is jelentősen elmarad a szükségestől. Különösen aggasztó, hogy romlik a vérszegénység helyzete a 15 és 49 év közötti nők körében, miközben a világ számos térségében továbbra is elterjedt a gyermekkori alultápláltság.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy egyre több országban jelentkezik a táplálkozás úgynevezett „kettős terhe”: miközben emberek százmilliói nem jutnak megfelelő mennyiségű vagy minőségű élelmiszerhez, a túlsúly és az elhízás egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent. A felnőttek körében az elhízás aránya globálisan 12,1 százalékról 16,2 százalékra nőtt 2012 és 2024 között, ami szintén azt mutatja, hogy a világ táplálkozási kihívásai egyre összetettebbé válnak.

Az ENSZ szervezetei szerint a közel-keleti konfliktusok, az energia- és műtrágyaárak emelkedése, az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események, valamint a nemzetközi fejlesztési és humanitárius források csökkenése egyaránt veszélyeztetik az elmúlt években történt előrelépéseket. A jelentés üzenete egyértelmű: a világ képes csökkenteni az éhezést, de a jelenlegi ütem mellett a 2030-ra vállalt „Zéró Éhezés” cél nem fog megvalósulni.