Piaci helyzet

Belföldi értékesítés

Az elmúlt évek során a hazai húsfogyasztáson belül - mennyiségét tekintve - viszonylag növekedett a baromfihús szerepe. Az 1980-as évek második felétől az ún. vöröshúsok áremelkedése, valamint a hazai lakosság egy jelentős rétegének elszegényedése növelte a keresletet a viszonylag olcsó baromfihús iránt.

Magyarországon az egy főre jutó termelés, de a fogyasztás mutatói is nemzetközi viszonylatban kiemelkedőek. A magyar fogyasztói szokásokat tekintve a csirke a meghatározó, de emelkedő tendenciájú a pulykahús hazai kereslete is. A lúd egyértelműen "magyar" baromfifaj, viszonylag a fogyasztása is magas hazánkban. Kisebb intenzitással, de igaz ez a kacsára is.

A hazai baromfiforgalom megközelítőleg 55%-át adják a nagyobb vágóhidak, feldolgozott késztermékként. A fennmaradó mennyiség részben háztáji állattartásból származik, továbbá a csak belföldi piacra termelő kisebb regionális üzemek adják.

A belföldi baromfi forgalmazásában döntően ugyanazok a vállalatok, üzemek töltenek be meghatározó szerepet, melyek az exportot is adják. A feldolgozott baromfitermékek értékesítése a hazai piacon három fontosabb csatornán történik.

• Az egyik forma, amikor a vágóüzem forgalmaz saját tulajdonában vagy résztulajdonában lévő boltban ezekből a termékekből. Mivel a vágóhidak egy része nem rendelkezik a teljes baromfi árupalettával, ezért átvesz a hiányzó termékekből más feldolgozóktól a lakossági igények minél teljesebb kielégítése érdekében. Ezeket a kereskedelmi egységeket általában baromfi mintaboltoknak nevezik, melyek főleg az üzem székhelyén, illetve a fővárosban találhatók.
• A második jellemző forma, amikor a feldolgozó cég - ellátva a nagykereskedelmi funkciót - a kiskereskedelmi egységek megrendeléseit közvetlenül teljesíti. Ebben az esetben a vágóüzem régebben saját fuvareszközeivel, újabban inkább az erre vállalkozókkal végzi, végezteti a terítést a viszonylag közeli területeken, előzetes megrendelés, áruösszetétel egyeztetés után. Néhány nagyobb kereskedelmi szervezettel éves szerződést is kötnek.
• A harmadik említésre méltó csatorna - melynek szerepe és aránya egyre növekvő - mikor egy nagykereskedelmi tevékenységet (is) ellátó szervezet veszi át az árut, szerződéses kapcsolat alapján. Néhány éve még csak a Budapesti Baromfi-nagykereskedelmi Vállalatot sorolhattuk volna ide, de napjainkban ez a kör jelentősen kibővült. Hiszen ide tartoznak a Metro, Alfa, Spar, Cora, Auchan stb. nagykereskedelmi tevékenységet is ellátó hálózatok.

Export

A magyar baromfi ágazat külkereskedelmi kapcsolatiból egyértelműen a kivitel érdemes a részletes elemzésre, mivel az import nagyságrendje jelentéktelen, döntő része tenyésztési termékekből áll.
Az elmúlt hét évben a mezőgazdasági termékek között a baromfi második helyezésnél rosszabbat nem ért el és két alkalommal is az első helyre került. Lényegesen felülmúlta az időszak elején vezető sertés- és két kiugró esztendejében abszolút elsőséget elért gabonaágazatot. A legkisebb helyezési szám mellett fontos kiemelni az élelmiszergazdaságon belüli stabil pozíciót is.

A kiemelt exporttermékekből származó komoly eredmény a darabolt csirkén belül a kicsontozott termékek közel 40%-os árbevétel többlete.

Magyarország az EU-tagság után remélhetőleg belső ellátó pozícióba kerül. A mennyiségi emelkedés harmadik országok irányába képzelhető el. Alapvető fontosságú, ágazaton kívüli tényező a mindenkori exporttámogatás. Nemcsak az EU országaiban és a világ más, komolyabb kivitellel rendelkező államaiban alkalmazzák az ösztönzésnek ezt a formáját, hanem Magyarországon is, még belátható időn belül ezt a forrást igényli az ágazat. Ezen a területen 1998-ban radikális változtatásra került sor. A támogatási rendszert átalakította a kormányzat, a direkt exporttámogatások rovására meghatározó szerephez jutottak pl. a termelői típusú, minőségi, prevenciós stb. támogatások.