150 éve nagy fordulat következett be a magyar állattenyésztés történetében

Farkas Sándor a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen rendezett jubileumi ülésen emlékeztetett, hogy míg kezdetben az állatorvoslás homlokterében a hadászati szempontból kiemelt jelentőségű lóállomány egészségvédelme állt, addig később a súlypont áttevődött az állattenyésztésre. Ebben jelentős szerepe volt Trefort Ágostonnak, aki létrehozta az első önálló állattenyésztési tanszéket, melynek első vezetője Tormay Béla volt.

Az elmúlt másfél évszázad sok változást hozott az állattenyésztési tanszék életében: az innováció, a kutatási eredmények hozzájárultak az állattenyésztés és az állategészségügy közös fejlődéséhez. Ami azonban nem változott, az a 150 évvel ezelőtt megfogalmazott világos és egyértelmű alapelv: sikeres tenyésztési és termelési tevékenységet végezni kizárólag egészséges állatokkal lehet. Éppen ezért az állatorvosi tudás, a folyamatos tudományos kutatás nagyban hozzájárul az agrárium, és így a magyar gazdaság teljesítményéhez és az egyre nagyobb jelentőségű élelmiszer-biztonsághoz.

Előadásában említést tett az állatállományt veszélyeztető állatbetegségekről - a madárinfluenzáról, az afrikai sertéspestisről, a szarvasmarha gümőkórról - amelyek kivédésében igen jelentős szerep hárul az állatorvosokra. Az elmúlt évek kiemelkedő állategészségügyi eredménye, hogy a magyar házisertés-állományt sikerült megvédeni az afrikai sertéspestis betegségtől, ami gazdasági hasznot, exportlehetőséget is jelent Magyarország számára.