A Brexit után is kell a külföldi munkaerő a brit gazdáknak

Andrea Leadsom a brit agrárszektor képviselőinek legnagyobb éves közgyűlésén, az oxfordi gazdászkongresszuson elmondott beszédében kijelentette: "abszolút elkötelezetten" támogatja, hogy a mezőgazdasági vállalkozások a jövőben is alkalmazhassanak szükséges számban külföldi EU-munkavállalókat. Erről a kérdésről máris "igen közvetlen módon" tárgyalt a brit belügyminisztériummal, és "megfelelő időben" bejelentések várhatók.

Nagy-Britanniában a mezőgazdasági vállalkozások nyaranta átlagosan 60 ezer külföldi - főleg kelet-európai - EU-munkavállalót alkalmaznak szezonális munkákra. Nemrégiben a harminc legnagyobb brit élelmiszeripari, kiskereskedelmi, agráripari és üdítőital-gyártó cég, valamint szakmai szövetségeik vezetői közös nyílt levélben követelték, hogy az élelmiszeripari szektorban és a beszállítói hálózatoknál dolgozó külföldi EU-munkavállalók Nagy-Britanniában maradhassanak a brit EU-tagság megszűnése után is.

Az aláírók szerint máris megindult az ágazatban dolgozó külföldi uniós munkavállalók elvándorlása más országokba, márpedig ha a szektor nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, annak szűkösebb választékú, drágább nagy-britanniai élelmiszerkínálat lenne a következménye. Minnette Batters, a brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NUF) alelnöke a BBC rádiónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette, hogy "a földeken fog elrothadni a termés", ha nem lesz, aki betakarítsa.

Theresa May brit miniszterelnök több nyilatkozatában is hangoztatta, hogy várakozása szerint viszonossági alapon a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítható lesz a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban letelepedett britek jogainak érvényesülése. A brit kormány részéről ugyanakkor még nem hangzottak el részletes tervek az uniós tagság megszűnése után érkező EU-munkavállalók foglalkoztatásának szabályozására.