A családi gazdaságok nyernek, a nagybirtokok vesztenek az új programban
2015. augusztus 11., 16:23
Vesztettek a nagybirtokok a kisbirtokokkal szemben, miután a magyar vidékfejlesztési program uniós elfogadásával olyan agrár-vidékfejlesztés valósulhat meg, amely tükrözi a kormány szándékát és a nagybirtokok helyett a kis és közepes családi gazdaságok érdekeit szolgálja – jelentette ki Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Így mintegy 4 milliárd euró, vagyis mintegy 1300 milliárd forintot használhat fel Magyarország a jelenlegi támogatási ciklusban.
A magyar vidékfejlesztési programmal (VP) sikerült elfogadtatni az Európai Bizottsággal azokat a társadalompolitikai elképzeléseket, amelyeket a magyar kormány ebben a programban képviselni kívánt – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt. Ezzel abba is beleegyeztek az unió döntéshozói, hogy a beruházásoknál a vidékfejlesztési forrásból elsősorban ne a nagyüzemek, hanem a kis és közepes családi gazdaságok részesüljenek. Így a támogatások legalább 80 százalékban a kisebb gazdaságokat erősítik majd.
Az államtitkár szerint az unió közös agrárpolitikája az EU mostani költségvetési ciklusában több mint 12 milliárd eurós, vagyis mintegy 3600 milliárd forintos forrást nyújt Magyarországnak. Ebből a keretből a vidékfejlesztésre több mint 4 milliárd euró, azaz mintegy 1300 milliárd forint jut.
A program elfogadását megelőző uniós tárgyalásokon Magyarországnak sikerült megvédenie a magyar gazdák és a magyar vidék érdekeit – mondta Kis Miklós Zsolt. Például kiálltak az öntözésfejlesztés, az agrár-környezetgazdálkodás támogatása, illetve a beruházási támogatások ügye mellett. Így csökkenthető a támogatáskoncentráció az agrár-környezetgazdálkodásban, az öntözött területek arányának növelésével pedig javítható a versenyképesség. A beruházási támogatásoknál azt is elérte Magyarország, hogy a VP forrásainak több mint 40 százaléka kizárólag beruházási támogatásokat szolgáljon majd.
A vidéki munkahelyek megteremtése és megtartása szintén prioritás, ezért a programmal leginkább a munkaerő-igényes ágazatokat támogatják majd. Így például az állattenyésztést, a kertészetet, a zöldség- és gyümölcstermesztést, az élelmiszer-feldolgozási tevékenységek fejlesztését és az erdőgazdálkodást.
Több mint 800 milliárd forintból finanszírozzák majd a mezőgazdasági termelést és az ehhez kapcsolódó élelmiszer-feldolgozást. E keretből 200 milliárd forintot nyújtanak élelmiszer-feldolgozási fejlesztésekre, a kertészeti ágazatnak pedig több mint 70 milliárd forintot különítettek el. Az állattenyésztés beruházási támogatására több mint 75 milliárd forint jut, míg az öntözésfejlesztés kerete mintegy 54 milliárd forint. Az agrár-környezetgazdálkodás, valamint az ökológiai gazdálkodás támogatására pedig összesen 240 milliárd forintot fordítanak.
Mintegy 50 milliárd forintból támogatnák a Natura 2000-es erdő- és gyepterületeket. A kedvezőtlen adottságú területek támogatását a jövőben is a már megszokott, több mint 23 milliárd forintos normatív keretből finanszírozzák. Az erdőgazdálkodás támogatására pedig mintegy 100 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a vidéki térségek fejlesztésére 214 milliárd forintos keretet nyújtanak.
Emellett a fiatal gazdák és a rövid ellátási láncok támogatása miatt létrehoztak két tematikus alprogramot is. Így a fiatal gazdák az induláshoz összesen mintegy 38 milliárd forintot vehetnek igénybe, a beruházásaik támogatási kerete pedig mintegy 39 milliárd forint lesz. A rövid ellátási láncok támogatására 17 milliárd forint jut. Annak érdekében, hogy az érintettek eligazodjanak az információk között a Miniszterelnökség és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös ismertető kiadványt jelentet meg a Vidékfejlesztési Programról - közölte az államtitkár.
