A gabonák fuzárium fertőzöttségének monitorozása áll a Nébih célkeresztjében
2026. június 19., 13:06
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a vármegyei kormányhivatalok szakembereinek közreműködésével az őszi búzatételek Fusarium spp. fertőzöttségét rendszeresen montírozza, ami hozzájárul az élelmiszer- és takarmánybiztonság fenntartásához.
A fuzáriózis a kalászos gabonák egyik legjelentősebb gombás betegsége, amelyet különböző Fusarium spp. okoznak. Hazánkban a leggyakrabban a F. graminearum és a F. culmorum fordul elő. A kórokozók nemcsak a termés mennyiségét csökkenthetik, hanem annak minőségét, beltartalmi értékeit is kedvezőtlenül befolyásolhatják. Továbbá mikotoxinokat is termelhetnek, amik jelentős élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázatot jelenthet. A fertőzés súlyosságát évről évre számos tényező befolyásolhatja (gabonafajta, termőhely, csapadék- és páraviszonyok, tápanyag-ellátottság, tarlómaradványok stb.), ezért a fertőzöttség rendszeres nyomon követése kiemelt fontosságú.
A 2025-ös felderítés során a kormányhivatalok szakemberei és a Nébih együttesen 456 db mintát vizsgáltak meg. A mintaszámok a megyék méretének és őszi búza vetésterületének függvényében eltérhetnek (2025-ben 23-31 db minta/vármegye). Az eredményeiből megállapítható, hogy a minták Fusarium spp. fertőzöttségének mértéke 0% és 25% között mozgott. Az eredmények a vármegyéken belül és a vármegyék között is jelentősen eltértek. Ezek a különbségek az eltérő időjárási körülményekkel, a termesztéstechnológiai sajátosságokkal, valamint a búzafajták eltérő fogékonyságával magyarázható.
A vármegyei átlagértékeket tekintve erős, 25%-os fertőzöttséget állapították meg Zala vármegyében. Zala vármegye kivételével a fertőzöttség megyei átlaga nem haladta meg a 7 %-ot. 2025-ben az eredményeket összesítve 3,9 % volt az országos Fusarium-fertőzöttség átlaga, ami alacsonynak mondható a húszéves viszonylatban.












