A hazai kkv-kat hozzák helyzetbe a vidékfejlesztési támogatásokkal

Kulcskérdés, hogy a kistérségi központokban a munkaadói-vállalkozói kör létrejöjjön, működni tudjon, illetve talpon maradjon – hangoztatta az államtitkár. A kisebb településekről akár ingázással könnyen elérhetők ezek a munkahelyek.

A Megújuló vidék, megújuló agrárium programban a jól fizető munkahelyek kérdését helyezik a középpontba. Meg kell találni a jól fizető vagy karriert biztosító munkahelyet vidéken. Ebben a több mint 5 dolgozót foglalkoztató középvállalatoknak nagy szerepe van, ahol előrelépési lehetőséget is találnak a munkavállalók.

A következő időszakban minden eddiginél több, 4265 milliárd forint forrás jut vidékfejlesztésre. Alapvető kérdés, hogy ezt hogyan osszák fel, mekkora részét fordítsák a gazdaságfejlesztésre, és mekkorát a vidékfejlesztésre. A 10 ezer lakos alatti települések és a nagyvárosok külterületi részei tartoznak a vidék definíciójába fejlesztési szempontból.

Azt is vizsgálják, hogyan lehet életképes a mintegy félmillió embert foglalkoztató agrobiznisz vidéken, ami a GDP-nek nagyjából 12-13 százalékát teszi ki. A vidéki elvándorlás megállítása központi kérdés marad a jövőben is, és kezelni kell a szegregációt. A szakértők felvetették, hogy meg kell teremteni azokat a fórumokat és intézményeket, amelyek a vidék elvárásait tudják közvetíteni a kormányzat felé.