A jövő héten politikai egyezség születhet a KAP-reformról

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tájékoztatása szerint e rendelkezések szabják meg, hogy a következő hétéves uniós költségvetés mezőgazdaságra fordítható forrásaiból a gazdák milyen feltételek teljesítése esetén kaphatnak területalapú támogatást, illetve hogy mekkora forrás fordítható piacvédelmi intézkedésekre a 2014-2020. közötti új uniós költségvetési ciklusban. Szintén ez a döntés lesz az alapja a vidékfejlesztési források felhasználásának is.

A KAP az Európai Unió legrégebbi közös politikája, amely már több mint hatvan éve meghatározza az európai mezőgazdaság irányvonalait. Az elmúlt évtizedekben többször szükségessé vált a szabályozás felülvizsgálata, annak a változó körülményekhez, az új kihívásokhoz történő hozzáigazítása. A KAP legutóbbi, nagyobb reformja 2003-ban volt. Az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés 2010-es hatályba lépése miatt a mostani lesz az első olyan KAP reform, amelyben döntéshozóként az uniós tanács és a bizottság mellett az Európai Parlament is részt vesz.

A mostani reform előkészítéseként a bizottság széles körű társadalmi vitát kezdeményezett az EU tagországokban a KAP jövőjéről. Ennek az összegzését is felhasználva a bizottság 2010 őszén kiadott egy közleményt, amelyről a tanács a magyar elnökség vezetésével 2011 márciusában, az Európai Parlament pedig 2011 júniusában foglalt állást. Ezt követően a bizottság 2011 októberében hozta nyilvánosságra a viták alapjául szolgáló, az új KAP-ra vonatkozó jogszabálytervezeteket. A végső megállapodás elérése érdekében az elmúlt három hónapban rendkívül intenzív tárgyalások folytak - és folynak - a tanácsot képviselő elnökség, az Európai Parlament és a bizottság között - közölte a VM.

A hároméves munka csúcspontja várhatóan a június 24-25-i luxemburgi tanácsülés lesz, ahol vélhetően hosszas egyeztetések és intenzív tárgyalások után megszületik a kompromisszum és sikerül megállapodni a Közös Agrárpolitika következő években alkalmazandó szabályairól. A KAP-reform keretében elfogadott jogszabályok négy alaprendelete a közvetlen kifizetéseket, a piaci intézkedéseket, a vidékfejlesztési támogatásokat, valamint a közös pénzügyi rendelkezéseket foglalja magában.

A reform tárgyalásai kapcsán Magyarország 5 fő célt határozott meg: a munkaerő-igényes zöldség-gyümölcs és állattartó, azaz az érzékeny ágazatok támogatásának növelése, a magyar vidék versenyképességének emelése, a kisgazdaságok és a fiatal gazdálkodók támogatása, valamint a fenntartható gazdálkodás erősítése. Így a mostani reform alapvető kérdése, hogy a belső piacon milyen mértékben és feltételekkel támogathatók az állattartó ágazatok, illetve a zöldség-gyümölcstermesztők. Egyes nyugat-európai országokban ma akár az uniós források 28 százalékát is ezen ágazatok támogatására fordítják, míg a közép-európai országokban ez az arány legfeljebb 14 százalék.

Fontos emellett a vidék versenyképességének növelése, azaz, hogy ténylegesen a mezőgazdasági tevékenységet folytatók részesüljenek az uniós forrásokból. Ennek érdekében bevezetnék az aktív gazda fogalmát. A nemrég levonult árvíz is megmutatta, hogy milyen fontos a megfelelő biztonsági háló biztosítása a mezőgazdasági termelők védelme érdekében - szögezi le a tárca.

A magyar kistermelők érdekeit szem előtt tartva kell kialakítani a szabályozást úgy, hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek, és egyszerűsödjön a támogatásokhoz való hozzájutás. Emellett alapvető cél, hogy nőjön a gazdálkodást kezdő, negyven év alatti termelők száma, mivel ma a magyar gazdálkodók kevesebb, mint 6 százaléka 40 év alatti. A fenntarthatóbb mezőgazdaság érdekében pedig a zöld termelés elősegítése fontos Magyarország számára. A cél egy olyan kiegyensúlyozott megállapodás elérése, amely érdemben segíti a magyar vidék helyzetének javítását - hangsúlyozza a minisztérium.