A kis- és közepes gazdaságok érdekében alakították át az agrártámogatási rendszert
2014. augusztus 13., 14:17
A mezőgazdaság támogatási rendszerének átalakítása a kis-, közepes és a családi gazdaságok versenyképességének megteremtése érdekében történt - közölte Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. A kormányzat azért alakította át az uniós elveknek megfelelően a támogatási rendszert, hogy nőjön a vidék eltartó képessége, illetve váljon egységessé a birtok-, a támogatás és a vidékpolitika.
Az egységes területalapú támogatás normatív része 70 százalék, a fennmaradó 30 százalékot pedig bizonyos feltételek teljesítése esetén minden - így a nagy - gazdaságok is megkapják.
Az elnök közölte, közkeletű tévhit, hogy az 1200 hektár feletti területek esetében a támogatás-megvonás 100 százalékos, a fentiekből következően csak 70 százalékos.
Jakab István emlékeztetett arra: 1037 hektárig a mezőgazdasági termelők megkapják a számukra járó területalapú támogatás 100 százalékát, 1037-1200 hektár között a 100 százalékos támogatás mértéke 5 százalékkal csökken. Igaz ugyan, hogy 1200 hektár felett 100 százalékos mértékű az elvonás, ez azonban gyakorlatilag csak 70 százalékot jelent, mivel a zöldítéshez kötött 30 százalékos támogatási részt minden termelő megkapja, aki teljesíti a megadott feltételeket - tette hozzá.
Az állattenyésztés és a kézimunka-igényes ágazatok fejlesztése érdekében a kormányzat kiemelten kezeli az állatlétszám és a zöldség-gyümölcs, valamint a vetőmag-termesztés támogatását. Ennek érdekében nemzeti forrásból, a mostani uniós költségvetési időszakban, az állatszám és a kézimunka-igényes ágazatok támogatására 212 milliárd forint többlettámogatást biztosít. Ez évente 30-32 milliárd forintos plusz támogatás.
A Magosz elnöke beszélt arról is, hogy a korábbi években a nagyüzemek jelentős többletforráshoz jutottak. Példaként említette: a 2007-2013 közötti uniós költségvetési időszakban a támogatási források 64,7 százalékát a gazdálkodók 5 százaléka használta fel.
Jakab István utalt arra is, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességének és hatékonyságának javítása érdekében meg kell alkotni az üzemszabályozási, valamint az integrációt segítő és serkentő jogszabályokat is.
