A madárinfluenza hatott a hazai takarmánygyártásra is

Magyarországon 3,526 millió tonna haszonállat takarmánykeveréket állítottak elő 2017-ben, amely csaknem 4 százalékkal maradt el a 2016-os mennyiségtől. A baromfitakarmányok közül a brojlertápok gyártott mennyisége a 2016-os szinten alakult, míg a liba- és a kacsatáp termelése 15–20 százalékkal csökkent az akkori madárinfluenza-járvány miatt.

A gyártott keveréktakarmányok 50,9 százalékát (1,793 millió tonnát) a baromfitakarmányok adták 2017-ben. E mennyiség 45,2 százalékát a brojlerek számára előállított keverékek, 17,8 százalékát a tojótápok, 19,3 százalékát a pulykatápok, 11,5 százalékát a kacsatápok és 6,2 százalékát a libatápok képviselték.

Az öt legnagyobb keveréktakarmány-gyártó vállalat a Magyarországon előállított keveréktakarmányok mennyiségének 30,9 százalékát (1,088 millió tonnát) adta 2017-ben,míg 2016-ban ugyanez az érték 28,3 százalék volt. Az üzemegységekre vetítve a Magyarországon előállított keveréktakarmányok mennyiségének 19,2 százalékát (678 ezer tonnát) állította elő az öt legnagyobb takarmánygyártó üzem 2017-ben.

A haszonállatok számára előállított 3,526 millió tonna keveréktakarmányhoz Magyarországon 2,172 millió tonna gabonafélét (61,6 százalék), 538,5 ezer tonna fehérjenövényt (15,3 százalék), illetve 276,4 ezer tonna olajosmagvat (7,8 százalék) használtak fel a gyártók 2017-ben.

A Magyarországon gyártott 3,526 millió tonna haszonállat-keveréktakarmány 54,3 százalékát (1,915 millió tonnát) az Észak-Alföldön és Dél-Alföldön gyártották 2017-ben. A teljes takarmánygyártás 16,8 százalékát Hajdú-Bihar megyében állították elő, ezt követi Csongrád 9,8, majd Jász-Nagykun-Szolnok megye 8,6 százalékkal. A felmérés szerint a legtöbb takarmánykeverő üzemegység– megyénként 29 darab – Bács-Kiskun, Békés és Hajdú-Bihar megyében található, míg Somogy, illetve Nógrád megyében a legkisebb a takarmány-keveréssel foglalkozó üzemek száma.

.