A tojástermelők védelme érdekében fel kell lépni a hibás uniós döntések ellen

A hazai tojáságazat az elmúlt évtizedben a kedvezőtlen folyamatok – mint például a madárinfluenza vagy a koronavírus-járvány - ellenére komoly eredményeket ért, mivel sikerült növelni a tojásfogyasztást és javítani az önellátottsági szintet – hangoztatta Győrffy Balázs, a NAK elnöke a Baromfi Termék Tanács és a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének október 13-án megrendezett 21. Tojás Világnapi szakmai konferenciáján. Ezeket az eredményeket veszélyeztetik most az Európai Bizottság átgondolatlan intézkedései. Az ukrán importra vonatkozó vámok és kvóták tavaly júniusi eltörlése következtében 2022-ben négyszer annyi étkezési tojás érkezett Ukrajnából mint 2021-ben, 2023 márciusában pedig közel 100 millió darab, annyi, mint a 2021-es év egészében. Ez az uniós élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi előírásokkal köszönőviszonyban sem lévő import jelentősen beszűkítette a magyarországi és az európai termelők piacát.

Miközben az Európai Bizottság nem követeli meg, hogy az import termékek is megfeleljenek az uniós szabályoknak, a saját termelőire vonatkozó előírásokat a radikális zöld szervezetek nyomására tovább szigorítaná. Ugyan a ketreces tartás betiltása az európai parlamenti választások közeledtével átmenetileg lekerült a napirendről, nem kétséges, hogy a jövőben újra felerősödnek az állattenyésztést támadó kezdeményezések. A mezőgazdaságot, de különösen az állattenyésztést folyamatosan érik a rendkívül erős igaztalan támadások a magukat környezet-, illetve állatvédőnek mondó szervezetek részéről.

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a ketreces tojástermelés a leghigiénikusabb technológia, annak a legkisebb a környezeti lábnyoma, terület-, takarmány- és vízigénye, és nem mellesleg a legolcsóbb. Betiltása ellentétes lenne mind a környezeti, mind a gazdasági, mind a társadalmi fenntarthatóság elveivel. Egy ilyen megalapozatlan döntés következményei olyan visszafordíthatatlan, hosszú távú károkat okoznának, amelynek generációkon átívelő felelősségére nem lehet felhatalmazása az Európai Bizottságnak – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

A tisztességes piaci verseny, illetve a fogyasztók választási jogának biztosítása érdekében el kell érni, hogy az EU-ban csak az unió szabályainak megfelelően előállított élelmiszerek kerülhessenek forgalomba, és a fogyasztó dönthesse el, mely tartási módból származó tojást választ, hogy ez a teljes értékű fehérjeforrás mindenki számára hozzáférhető legyen – húzta alá a NAK elnöke. E téren a hazai tojáságazat szereplői számíthatnak a NAK-ra a nemzetközi szakpolitikában való határozott képviseletre, emellett a köztestület saját eszközeivel és szolgáltatásaival továbbra is segíti az ágazat szereplőinek munkáját, legyen szó akár szakmai javaslatokról vagy ágazati törekvések támogatásáról.