A vállalkozások miatt emelkedtek a hazai keresetek az elemzők szerint
2021. november 2., 08:51
A bérdinamika augusztusi, 1 százalékpontos gyorsulása a vállalkozásoktól eredt, bár a költségvetési szférában továbbra is magasabb a növekedés üteme. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők a keresetek legfrissebb adatait kommentálva aggályosnak nevezték, miként lesznek képesek a vállalkozások, különösen a kkv-k kigazdálkodni a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi, 20 százalékos emelését, a bértorlódás elkerülését, illetve milyen hatása lesz ennek az inflációra.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatása szerint augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426 500, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 283 600 forint volt, egyaránt 8,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A keresetek emelkedése 1,0 százalékponttal gyorsult az előző hónaphoz képest. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 7,2, a költségvetésben 10,7 százalékkal nőttek.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette, hogy augusztusban tovább emelkedett a bérdinamika a magyar gazdaságban. A legfőbb hajtóerőt továbbra is az állami szférát érintő ütemezett bérrendezés adta, amelynek következtében még mindig kétszámjegyű volt a bérnövekedés. Ezzel szemben a vállalati szférában ennél számottevően mérsékeltebb bérnövekedést mért a KSH, ugyanakkor ez volt dinamikusabb az előző havinál vagyis az átfogó mutató élénkülése a versenyszférára vezethető vissza.
Előre tekintve Virovácz Péter szerint a legizgalmasabb a 2022-es minimálbéremelés munkaerőpiaci hatása lesz. A felek állítólag közel állnak a 20 százalékos minimálbéremelés és garantáltbérminimum-emelés véglegesítéséhez. Annak ellenére, hogy ennek ellentételezésére némi adócsökkentés várható a munkáltatói oldalon, az ING Bank szakértői továbbra is úgy gondolják, hogy ez jelentős többletterhet ró majd a vállalatokra a bértorlódás (pontosabban annak elkerülése) következtében.
A gazdaság munkaerőhiányos állapota, valamint a beruházási javak nehézkes beszerzése pedig tovább szűkíti a vállalatok mozgásterét. Az így kialakult helyzet érdemi inflációs kockázatot hordoz magában, ami megjelenik az ING idei évre várt 4,9 százalékos és jövőre várt 4,5 százalékos inflációs előrejelzésében.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is az emelte ki, hogy a béremelések üteme augusztus hónapban is a közszférában volt gyorsabb az állami bérrendezések nyomán. A versenyszféra bérfolyamatait ugyanakkor némiképp mérsékelhette az összetételhatás is, vagyis hogy a kilábalás során a válság által leginkább érintett, alacsony átlagkeresettel jellemezhető ágazatokban nőtt gyorsabb ütemben az alkalmazotti létszám, például a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban az előző évhez képest 10 százalékkal. A versenyszférában megállt a keresetek növekedésének lassulása, ami a munkaerőhiány fokozódását mutatja.
A Századvég Gazdaságkutató szakértőjének várakozásai szerint az átlagkereset az év végéig 8-9 százalékkal emelkedhet. Jövőre ugyanakkor érdemben magasabb, 10 százalék feletti dinamikára számít a körvonalazódó 20-20 százalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, valamint az állami szféra több szektorát érintő bérrendezések nyomán. A kötelező legkisebb bérek emelése azonban kockázatot jelent a kisebb vállalkozások számára, ahol érdemben magasabb a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya. Esetükben szükség van az adóterhek csökkentésére is, míg a nagyobb vállalatok várhatóan kisebb nehézségek árán ki tudják majd gazdálkodni a magasabb béreket.
