A vis maior bejelentés nem függ a támogatási kérelmek beadási határidejétől - Összesen 10 ezer hektárt károsított az árvíz

Vis maior bejelentésre az egységes támogatási kérelem beadási határideje után is van lehetősége a gazdáknak - hívja fel a figyelmét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Bejelentést akkor kell tenni, ha az idei egységes kérelemben megjelölt területen vis maior esemény - például árvíz, belvíz - történt, és emiatt a gazdálkodó nem tudja teljesíteni a támogatás igénybevételéhez szükséges valamelyik feltételt, vagy már nem a korábban bejelentett növény található meg az adott táblán.

A vis maior eseményt a bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni. Ha az esemény a gazdálkodót ebben akadályozza, akkor attól az időponttól számított 15 napon belül, amikor olyan helyzetbe kerül, ami lehetővé teszi a bejelentést. Legkésőbb a bekövetkezésétől számított hat hónapon belül lehet jelezni a vis maior eseményt, elektronikus úton.

Az MVH közleménye szerint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatosan a termésátlag csökkenésre, vagy a termés kiesésre vonatkozó káreseményt nem a vis maior formanyomtatványon kell bejelenteni. Erre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján közzétett bejelentőlap szolgál, amelyet a kárt szenvedett terület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához kell benyújtani.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) eddigi információi szerint több mint 10 ezer hektár mezőgazdasági területen károsított az árvíz, valamint az ezzel összefüggő talajvíz és a védekezés. Czerván György, a VM államtitkára szerint az árvízzel borított terület nagy része szántó, kisebb része legelő. A 10 ezerből mintegy 3 ezer hektárt az árvíz mellékhatásaként jelentkező talajvíz öntött el, és 500 hektárt a védekezéshez használva letapostak.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az árvíz sújtotta mezőgazdasági területek és a károk felmérése még tart, pontos országos adatok csak akkor lesznek, ha a védekezés befejeződik. A jelentések folyamatosan érkeznek a megyékből: az már most látszik, hogy Győr-Moson-Sopronban és Komárom-Esztergomban jelentős károk keletkeztek" - jegyezte meg Czerván György.

A 8,2 milliárd forint keretösszegű, a természeti, időjárási károk mérséklését célzó kárenyhítési alapból új jogcímként árvízi károk miatt is lehet pénzt igényelni. Emellett a védekezés során elszenvedett károk kifizetésére egyeztetések folynak a vis major alap felhasználásáról a Belügyminisztériummal, és forrás igényelhető az Európai Szolidaritási Alapból is. Utóbbi azonban mezőgazdasági károk enyhítésére nem, csak a védekezési károk megtérítésére és új védekező rendszerek kiépítésére költhető - közölte az MTI.