Áder János: a Kárpát-medencét még súlyosabban érinti az éghajlatváltozás

Most - amikor a járvány harmadik hulláma tetőzik - még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben - emelte ki az MTI szerint a köztársasági elnök, megjegyezve: "pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba".

Áder János szerint fontos kérdés, miként lehetséges a klímaváltozásról, fenntarthatóságról való gondolkodás társadalmi támogatottságát növelni. Miként lehet mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy amiről kutatási eredményeik szólnak, "mindannyiunk életét befolyásolják", legyen szó klímaváltozásról, fenyegető vízválságról vagy a biológiai sokféleség hanyatlásáról. Továbbá miként lehet elérni, hogy a kedvezőtlen tendenciák bemutatása ne "klímadepresszióhoz" vezessen, hanem egyéni és közösségi cselekvés mozgatórugója legyen.

Áder János felhívta a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is jelentős változást igényel. "Mindez - kár lenne tagadni - érdekek sérelmével jár" - fogalmazott az államfő, azt kérdezve: hogyan lehet a környezeti fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi, politikai érdekeket összeegyeztetni.

A köztársasági elnök feltette azt a kérdést is: "megváltoztatható-e az a szemlélet, hogy ugyan az általános szabályokkal a többség egyetért, de azért sokan keresnek önfelmentő magyarázatokat arra, hogy rájuk mindez miért nem vonatkozik?".

Áder János szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást, úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid- és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A szennyező fizet elve mellett hogyan alkalmazható, hogy a szennyezés hatástalanítása a termelési folyamat végéig történjen meg? - kérdezte.

Kiemelte azt is, egyre többször lehet olvasni cikkeket arról, hogy milyen ügyes mérnöki megoldásokkal lehet a klímaváltozás hatásait csökkenteni. Mit kell ehhez a légkörbe juttatni, mit kell a tengerekbe szórni. "Nekem ezek az ötletek nem tetszenek" - fogalmazott Áder János, aki végül azt a kérdést tette fel: "hogyan kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk?".

Társadalmi elfogadottság növelése; különféle érdekek beszámítása; a gazdasági hasznok és a társadalmi károk egyidejű mérlegelése; megelőzés; az álmegoldások elkerülése - összegzett az államfő, hozzátéve: a kérdéseket még hosszasan lehetne sorolni.

Áder János beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta: "az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie".