Agrárkamarai törvény: hét szervezet közös levelet írt a vidékfejlesztési miniszternek

Elfogadhatatlannak és irreálisnak tartja a Baromfi Termék Tanács, a Gabonaszövetség, a Hússzövetség, a Húscéh, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Vetőmag Szövetség és Terméktanács azokat a tagdíjfizetési elképzeléseket, amelyeket a VM törvénytervezete írna elő az újjáalakuló agrárkamarai rendszerben az ágazati szereplők számára - derül ki a vidékfejlesztési miniszternek írt levélből, amely teljes terjedelmében a következő linken érhető el. Az érdekképviseletek a május 15-én zárult társadalmi vitában a tárcát külön-külön már tájékoztatták véleményükről, de most egységes álláspontot is megfogalmaztak. A szervezetek szerint a VM kötelező kamarai tagsággal járó tagdíjfizetési rendszere ellehetetlenítené működésüket és megszűnésükhöz vezetne. Ezzel felborulna az eddig felépített szakmai-érdekképviseleti rendszer, miközben az új agrárkamara ilyen feladatokat nem láthatna el - állítják.

A tárca törvénytervezete szerint 100 millió forintos éves bruttó árbevétel alatt nem kellene tagdíjat fizetni, e fölött pedig 0,1-0,3 milliárd forintos forgalomnál egy ezrelék, 0,3-1 milliárdosnál 1,5 ezrelék, egymilliárdon felülinél 2 ezrelék lenne a díj. Ugyanakkor a teljes tagdíjmentességben részesülő gazdálkodók is részt vehetnének a kamarai választásokon, választók és választhatók is lennének egyben. A VM szerint ez szolgálja a jogállamiság és az önkormányzatiság elvét, illetve teret ad a kis tőkeerejű termelőknek arra, hogy a kamarai önigazgatásában részt vegyenek.

A levél aláírói viszont úgy ítélik meg, hogy a VM tagdíjrendszere az ágazati szereplőkre elviselhetetlen terheket róna, miközben érdemi beleszólásuk az agrárkamarai döntéshozatalba nem lenne. A számítások szerint a vállalkozásoknak évente több milliárd forintos kamarai tagdíjat kellene fizetniük, amely a forgalom áfa részére is kiterjedne és az eddigi szövetségi-érdekképviseleti hozzájárulások sokszorosát tenné ki. Például a baromfipiaci résztvevők összes tagdíja meghaladná az évi 600 millió forintot, míg a Baromfi Termék Tanács ma 125 millió forintos éves költségvetésből gazdálkodik. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) saját tagjainál csaknem 4 milliárd forintos éves agrárkamarai tagdíjfizetési kötelezettséget mutatott ki, és ez a szervezet szerint további versenyképességi gondokat okozna, mivel a többletköltségeket be kellene építeni az értékesítési árakba. A Gabonaszövetség tagjai pedig évi 1-1,4 milliárd forintot fizetnének be, szemben azzal az 50-55 millió forintos éves összeggel, amelyből a szervezet ma működik. Az élelmiszer feldolgozásban a ráfordítás arányos nyereség legfeljebb egy százalék körül mozog, így például a malomiparban a tervezett agrárkamarai tagdíj akár a nyereség 15 százalékát is elvonhatná - állapította meg a Gabonaszövetség.

Az ágazati szervezetek a sávos agrárkamarai díjfizetés helyett egységes tagdíjat javasolnak, amelyet szerintük tagonként évi 20 ezer forintban kellene maximálni. Emellett szerintük lehetővé kellene tenni, hogy a számukra befizetett tagdíjakat 50 százalékos mértékig be lehessen számítani a kamarai tagdíjba. Egyes értesülések szerint nem kizárt, hogy a VM - az ágazati észrevételek és javaslatok hatására - felülvizsgálja a mai törvénytervezet tagdíjfizetésre vonatkozó passzusait, illetve más rendelkezéseit. Ennek nyomán elképzelhető, hogy - szemben az eddigi tervekkel - a tárca nem a nyári parlamenti szünet előtt, hanem csak az ősszel terjeszti az átdolgozott törvényi koncepciót a kormány és a parlament elé. A levelet aláíró ágazati szervezetek ugyanakkor azt is felvetik, hogy egységes kamarai törvényt kellene készíteni a ma tervezett, agrárkamarai és az ipari és kereskedelmi kamarai koncepciók helyett. A törvénytervezetek eltérő feltételei a piaci szereplőket diszkriminatív módon különböztetnék meg a szerint, hogy a gazdaság melyik szektorában tevékenykednek - állítják.