Állatjóléti szabályozás születhet a pulykaágazatban is

A brojlerágazat mintájára - tagországok javaslataival - állatjóléti pulykaszabályozás készül, amely hatásos eszköz lehet az állatvédő szervezetek támadásai ellen, és lehetőséget nyújtana az AVEC-nek, hogy kezdeményezőként léphessen fel. Svédország máris jelezte, hogy már van ilyen saját szabályrendszere, és az AVEC pulykaszekciójának a rendelkezésére bocsátja. Az elnökség szeretné, ha egy ilyen jellegű szabályozás - a szükséges egyeztetések után - a jövő évi dán uniós elnökség idején érvénybe is léphetne.

Magyarország a szekció közelmúltbeli ülésén a pulykatermelésben mintegy 5 százalékos csökkenést jelzett, Anglia viszont minimális növekedést vetített előre, míg a többi jelen lévő ország kiegyenlített, illetve alig változó termelést prognosztizált. Minden ország kiemelte, hogy a magas takarmányköltségeket az áruházi átadási és a fogyasztói árak nem kompenzálják. Franciaország - főként Németországhoz intézett kérdésével - egységes áremelést sürgetett. Az európai baromfitermelésben érdekeltségei révén meghatározó Paul-Heinz Wesjohann ugyanakkor kifejtette: az esetleges egységes áremeléskor mindenképpen számolni kell a fogyasztás csökkenésével, illetve a piacvesztéssel. Szerinte ma minden piaci szereplő azt figyeli, mit tesznek a konkurensek, ezért az ágazati vállalkozások a következő egy évben nem számolhatnak profittal. Különösen igaz ez Németországra, ahol az állatvédelmi támadások miatt áremelésre biztosan nem lesz lehetőség - tette hozzá Paul-Heinz Wesjohann.

A pulykaszekció elnökségi ülésen nem született megállapodás a Histomonosis és a Histobloc elnevezésű pulyka megbetegedések megelőzésének állategészségügyi kulcskérdéseiről. Németország szerint a betegség elleni vakcina kifejlesztése kétséges sikerrel kecsegtet, másrészt annak időigénye is jelentős. Harmadrészt - lehetőség szerint - a kedvező állapotokat vakcina és terápiás beavatkozások nélkül célszerű megvalósítani, elsősorban a költségek és a marketing kommunikáció miatt. A németek úgy vélték, hogy a higiéniai viszonyok javulásával a betegség gyakorlatilag megszűnt, Franciaország viszont a vakcina kifejlesztése mellett érvelt.

A Salmonellosis kapcsán csaknem minden ország jelentős sikereket ért el - összegezték a tapasztalatokat a résztvevők. Fontosnak vélték, hogy a vizsgálatok az S.E. és az S.T. szerotípusokra vonatkozzanak. A másik megállapítás pedig az volt, hogy a különböző mintavételek eredményei közül a 25 grammos nyakbőr mintának legyen prioritása a többi mintához képest.

A pulyka talpfekéllyel foglalkozó, korábban felállított munkacsoport megállapította, hogy a telepítési sűrűség csökkentésével a betegség is visszaszorulhat. Az ökonómiai ellenérdekeltség miatt azonban a megoldáshoz szükséges lépéseket fel kell gyorsítani és más irányú intézkedéseket is kezdeményezni kell. Az elnökség új munkacsoportot kíván létrehozni, amelyben a résztvevők megvizsgálják, miképpen csökkenthető a talpfekély aránya az állományokban, és ehhez a genetikai út, a takarmányozással vagy más intézkedés-e (például az alomanyag kezelés) a legjobb megoldás. A testület november 27-i ülésén a Magyar Pulykaszövetség intézőbizottsága is képviselteti magát.

A jövőben kiemelt kérdésként kell kezelni az antibiotikumok ügyét is - állapította meg a pulykaszekció elnöksége. A szervezet szerint ugyanis az antibiotikumok okszerű és megfelelő mennyiségű használata részleges előnyt és védelmet nyújthat a WTO megállapodások nyomán megnyíló piacokon is.