Átalakítás előtt a teljes agráradózás?

Még idén májusban tette közzé a NAK az „Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című, a kormányzati stratégiai tervezést segítő csomagját, amelyet a kamara tisztségviselői azóta több eseményen is ismertettek a gazdálkodókkal, agrárszakemberekkel. A közelmúltban Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnöke a hajdúböszörményi Kelet-Magyarországi Agrárfórumon vázolta az agráradózási kamarai elképzeléseket.

A NAK szerint szükség van valamennyi alapvető élelmiszer áfájának 5 százalékos csökkentésére – és ez, a köztestület számításai szerint, az állami költségvetésben nem jelentene érdemi kiesést –, a munkát terhelő adók mérséklésére, az őstermelői adózás igénybe vételének felülvizsgálatára, a családi mezőgazdasági vállalkozás, mint új vállalkozási forma bevezetésére, illetve 100 millió forint árbevételig kedvezményes adózásra. Azt már a panelbeszélgetés elején leszögezte Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese, hogy a kamarai összefoglalóban szereplő valamennyi javaslat, így az agráradózási is, egyelőre terv, érdemi kormánydöntés még nincs egyikről sem.

A megfelelő adózási forma megtalálása és az adófizetési hajlandóság mondhatni örökzöld ügy a mezőgazdaságban. Az árbevétel kicsi, az adó sok, ez általános nézőpont már több évtizede – jegyezte meg Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezető igazgatója is. Úgy vélte, általános elvárás egy adórendszertől, hogy a mérték ne legyen túlzó, megfizethető legyen, és segítse mindennapi munkát, a cégek eredményes működését. Hasonló véleményen volt Szabó Miklós, a Tranzit-KER Zrt. vezérigazgatója, aki szerint égető gond a munkát terhelő adók magas mértéke, mert így nem csak a betanított munkások, az idénymunkások alkalmazása okoz nehézséget, hanem a folyamatos termeléshez szükséges szakképzett munkavállalóké is. Mint mondta, a potenciális dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való tereléséhez adókedvezményeket szükséges nyújtani vagy a munkát terhelő adók mértékét érdemben csökkenteni.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke úgy vélte, az adófizetési hajlandóság a kulcs. Véleménye szerint, ha a terheket mindenki tisztességgel megfizeti, akkor lehet egyszerűsíteni, és be lehet vezetni egy stabil, kiszámítható mezőgazdasági adórendszert. Hozzátette, a kormányzat jó irányban indult el például az ekáer bevezetésével vagy az élelmiszeráfa-csökkentéssel, ráadásul utóbbi hatására nőtt is az adóbevétel és a forgalom, illetve fehéredett az agrárgazdaság.

A jelentősebb termékkörök közül eddig a sertés (szinte a teljes termékpálya), az élő és fagyasztott hal, a baromfihús, a friss tej, a tojás áfája csökkent 5 százalékra, majd 2019. januártól az UHT- és az ESL-tejé is mérséklődik. Sántha Imre szerint fontos, hogy ez a folyamat megmaradjon, és jó lenne kiterjeszteni a zöldségekre és gyümölcsökre, a sütőipari termékekre, valamint akár a cukorra és az olajra is.

A Formula-GP Kft. ügyvezető igazgatója szerint a családi gazdaság jelen állapotában betöltötte szerepét, így a változtatás időszerűnek tűnik. Szabó Miklós pedig helyesnek tartaná, hogy a többség érdekeinek megfelelő egyszerűbb és igényesebb rendszer jönne létre, ami pedig egyúttal a jelenlegi őstermelői adózás változásával is járna. Jakab István szerint az őstermelők egy részének lehet, hogy hasznosabb is lenne a kamara által javasolt családi mezőgazdasági vállalkozási formát és az ehhez kapcsolódó kedvezményes adózást választaniuk. Hozzátette, az őstermelői létszám – valóságos szintre – csökkenése az agrárigazgatás munkáját is nagyban könnyítené.