Átalakította a VM a hungarikum törvény tervezetét

A javaslatok alapján kikerült a tervezetből a nemzeti kincs meghatározás, a hungarikum fogalmát pedig a korábbinál jóval részletesebben és precízebben, míg a nemzeti érték fogalmát általánosabban határozták meg. A tervek szerint a kereskedelemben megjelenő védett termékek hungarikum tanúsító védjegyet kapnak majd. A jövőben ilyen védjegyet csak azok a termékek viselhetnek, amelyek szerepelnek a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményében - ismerteti a terveket a VM. Ezek szerint a hungarikum olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, és amelyet a létrehozandó Hungarikum Nemzeti Bizottság (HNB) annak minősít.

A cím elérésének első lépéseként a települések fakultatívan vehetik számba helyi értékeiket, ezeket felterjeszthetik megyei szintre, a rostán áteső termékek vagy más szellemi alkotások pedig eljuthatnak egy országos grémium elé, ahol nemzeti értéknek minősíthetik őket. A tervezet szerint a HNB által hungarikumnak nyilvánított magyar értékek gyűjteményéből áll majd a hungarikumok nemzeti gyűjteménye.

A települési, a megyei és az ágazati értéktárakat, valamint a határon túli értékeket összesítő gyűjteményt egy magyar értéktárnak nevezett adatbázisban fogják nyilvántartani. A hungarikum tanúsító védjegy bejegyzését a VM kezdeményezi, tartalmi és formai követelményeit a HNB állapítja meg. A védjegy használói szerződést kötnek, amelyben a jogok és a kötelezettségek is szerepelnek. Az európai uniós vagy nemzetközi oltalom alatt álló nemzeti értékek külön elbírálás nélkül hungarikumoknak minősülnek. Nem minősíthetők hungarikummá a természetes személyek, jogi személyek, vagyis cégek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok.