Az alaptörvény decemberi földszabályozási módosítása nem sérti az uniós jogot
2013. január 16., 09:53
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerint az alaptörvény 2012. decemberi módosítása nem határoz meg tartalmi szabályokat a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzésével és hasznosításával összefüggésben, így fel sem merül, hogy az alaptörvény előírása összeütközésbe kerülne az európai uniós joggal.
A szaktárca az MTI-hez eljutatott közleményében - amelyben egy korábbi laphírre reagál - rámutat: önmagában annak, hogy egy tagállam valamely tárgykört milyen jogforrási szinten - például sarkalatos törvényben vagy más jogszabályban - szabályoz, uniós jogi szempontból nincs relevanciája.
A természeti erőforrások védelme teljes összhangban van az európai uniós joggal, hiszen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikke maga is hasonlóképpen célul tűzi ki a környezeti, természeti értékek védelmét - hangsúlyozza a VM a közleményben.
Az uniós joggal való összhang - különösen az állampolgársági alapon történő különbségtételnek, illetve az uniós alapvető szabadságok korlátozásának - kérdése az érintett alaptörvényi felhatalmazás alapján megalkotandó sarkalatos törvényi szabályok tekintetében vizsgálandó, önmagában az alaptörvény szövege az összhang kérdését nem veti fel - húzza alá a közlemény.
A VM emlékeztet arra, hogy Magyarország alaptörvénye rögzíti a termőföld és az erdők tulajdonjoga megszerzésének, illetve hasznosításának szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a mezőgazdasági üzemre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Az alaptörvény harmadik módosítása mindössze egy sarkalatos törvényhozási tárgykört állapít meg, amely rögzíti, hogy mely kérdéseket kell sarkalatos törvényben rendezni.
