Az állatjólét helyzetét vizsgálták az európai számvevők

Az Európai Unió a haszonállatok tartása, szállítása és levágása szempontjából a világ legszigorúbb  állatjóléti előírásokkal rendelkező térségeinek egyike – állapította meg a számvevőszék. A közös agrárpolitika (KAP) bizonyos állatjóléti minimumkövetelmények teljesítésétől teszi függővé a gazdaságoknak járó kifizetéseket, a vidékfejlesztési politika pedig magasabb szintű normák alkalmazására ösztönzi a mezőgazdasági termelőket. A 2014–2020-as időszakra 18 tagállam 1,5 milliárd eurót irányzott elő a vidékfejlesztési politika keretében teljesítendő állatjóléti kifizetésekre.

A haszonállatok jólétével kapcsolatos ellenőrzéseknek és az uniós állatjóléti stratégia átfogó végrehajtásának vizsgálata érdekében a számvevők öt tagállamban – Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és Romániában – végeztek helyszíni ellenőrzést. Arra a következtetésre jutottak, hogy az uniós intézkedések néhány területen sikeresek voltak, de még mindig nem teljesülnek maradéktalanul a minimumkövetelmények. Lenne javítanivaló a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzésekkel való koordináción is, és jobban fel lehetne használni a közös agrárpolitikát a magasabb szintű állatjóléti normák előmozdítására.

Az EB iránymutatások és végrehajtási intézkedések révén igyekszik érvényt szerezni a szabályoknak. Egyes fontos területeken sikerrel is járt: ilyen volt például a számvevőszék szerint a tojótyúkokat mozgásukban túlzottan korlátozó hagyományos ketrecek betiltása. Az EB és a tagállamok iránymutatásokat dolgoztak ki a jogszabályi követelmények megértésének és alkalmazásának javítására, és széles körben terjesztették is azokat. A felkeresett tagállamok általában követték az Európai Bizottság ajánlásait, azonban néha hosszú időre volt szükségük azok végrehajtásához.

A tagállamok hatósági kontrollrendszerei kulcsszerepet játszanak – állapította meg a számvevőszék. Helyes gyakorlatokat is találtak e területen, különös tekintettel a hatósági ellenőrzések következetességére, de megállapították azt is, hogy jobban kellene összpontosítani azokra a területekre és vállalkozásokra, amelyek esetében nagyobb a szabálytalanság kockázata. A tagállamok továbbá jobban felhasználhatnák a belső ellenőrzések során és a panaszokból nyert információkat az állatjóléti politika irányításának javítására.

A számvevők szerint a tagállamok általában megfelelő intézkedéseket hoztak az állatjóléttel kapcsolatos kölcsönös megfeleltetési ellenőrzésekre vonatkozóan, ugyanakkor javítani lehetne azoknak a hatósági ellenőrzésekkel való koordinációján. Bizonyos esetekben a kifizető ügynökség által kirótt kölcsönös megfeleltetési bírság nem volt arányos a szabálytalanság súlyosságával.

A számvevők ajánlásokat tesznek az Európai Bizottságnak az állatjóléti politika irányításának javítására. Az ajánlások középpontjában az állatjólét stratégiai kerete, a szabályok eredményesebb betartatása és az ehhez szükséges iránymutatás biztosítása, a kölcsönös megfeleltetési rendszer és az állatjólét közötti kapcsolatok megerősítése, valamint a vidékfejlesztési politikának az állatjólét szolgálatában történő fokozott felhasználására irányuló intézkedések állnak.