Az arányosabb teherviseléssel indokolja a VM az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat
2011. október 27., 20:40
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj célja, hogy az élelmiszerlánc szereplői között arányosabb legyen a teherviselés - írja közleményében a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), az elképzelést ért, közelmúltbeli bírálatokra reagálva. A fennálló rendszerben például a kereskedelem olyan szektor, amely - miközben a hatóság jelentős erőforrásait köti le -, nem járul hozzá az ellenőrzés költségeihez.
A VM szerint ugyanakkor más szereplőkre, például a hússzektorra aránytalanul nagy teher nehezedik. Ezért a tárca felülvizsgálja a jelenlegi élelmiszerlánc-felügyelet igazgatási, szolgáltatási díjait, ennek következtében kevesebb díjtétel lesz, és egyes területeken csökkennek a díjak. Összességében a vállalkozások terhei tehát nem növekednek - állítja közleményében a minisztérium.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj az első lépésnek tekinthető abban az átalakítási folyamatban, melynek célja egy erősebb, átláthatóbb hatóság megteremtése. A VM szerint az élelmiszerellátás biztonságának szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése, a minőség-ellenőrzés megerősítése, a kritikus infrastruktúrák védelme nemzetbiztonsági kérdés. A társadalom érdekében végzett szigorú ellenőrzések jelentős kiadásokkal járnak. A felügyeleti díj költségeit az érintett élelmiszerlánc-szereplők termőföldtől az asztalig kötelesek megfizetni.
A felügyeleti díj bevezetése az élelmiszerlánc-szereplők közötti arányos teherviselést valósítja meg, felváltva a korábbi igazságtalan rendszert - szögezi le a VM. A nemzetgazdasági folyamatok, illetve az érintettek közötti különbségek figyelembe vételével, a felügyeleti díj fizetésére kötelezettek körének kialakításkor kiemelten fontos az arányos teherviselés megvalósítása. Alapvető cél: többen fizessenek, de kevesebbet.
A felügyeleti díj bevezetésével egyidőben -a kétszeres díjfizetés elkerülése érdekében - a tárca felülvizsgálja az élelmiszerlánc-felügyeleti területen a hatósági eljárásokért, vizsgálatokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat. A meglévő díjak száma jelentősen csökken, egyes ágazatokban pedig a díjak mértéke is mérséklődik. Így összességében a vállalkozások terhei nem fognak növekedni. A terhek viselésének az állam, az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók közötti megosztásával egyfajta arányos teherviselés valósul meg. A szolgáltatási díjak számának csökkenésével pedig növekszik az átláthatóság - állítja a VM.
Az elképzelések szerint a felügyeleti díj mértéke az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenység utáni bevétel vagy jövedelem 0,1 százaléka, azaz egy ezrelék lesz, mely közvetlenül az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósághoz folyik be. Mentesülnek a felügyeleti díj megfizetése alól azok a mezőgazdasági kistermelők, akiknek SZJA köteles éves jövedelme nem haladja meg a 8 millió forintot. Az élelmiszerlánc szereplőinek közvetlen hozzájárulásával egyrészt szinten tarthatók azok a feltételek, amelyek a hatósági feladatok ellátásához feltétlenül szükségesek, másrészt hozzájárulhatnak a különböző fejlesztésekhez - érvel a VM. A közvetlen és igazságosabb hozzájárulás növeli a szereplők felelősségérzetét, az átláthatóság erősíti a hatóság iránti bizalmat. Az intézkedéssel növekszik az élelmiszerbiztonság is, amely a lakosság egészségének javulását eredményezi.