Az aszály miatt elmarad a várttól a kalászosok terméshozama Békés vármegyében

Az adatok szerint őszi árpát csaknem 31 ezer hektáron vetettek, a héten várhatóan be is fejeződik az aratása. A termésmennyiség nagy szóródást mutat 4-7,5 tonna/hektár között; 90 százalékos betakarítottságnál a termésátlag 5 tonna hektáranként. A gazdálkodók szerint a mostani árpahibrideknek hektáronként 6-8 tonnát kellene hozniuk. Az árpa alulról a csapadékhiány miatt szárad, felülről pedig az erős UV-sugárzás égeti.

A felvásárlási ár 59-62 ezer forint között mozog tonnánként, a gazdák szerint ez a "beművelési" költségre is kevés, hiszen a műtrágya, a gombaölő- és gyomirtó szerek, valamint az üzemanyag ára is emelkedik.

Bozó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Vármegyei Igazgatóságának alelnöke a közlemény szerint úgy nyilatkozott, "kezdetben ígéretesnek tűnt az árpatermés, de végül sok az apró, aszalt szem, hektáronkénti hozama alacsonyabb a reméltnél, így az árpa az idén biztosan veszteséges lesz".

Az 1130 hektáron vetett rozst szinte teljes egészében zölden, úgynevezett szenázsnak takarították be, 20 tonna/hektár zöldtömeggel. A bizottsági jelentés szerint a magborsó - amelyet 4100 hektáron termelnek - betakarítottsága 60 százalékon áll, a termésátlag hektáronként 2 tonna, a felvásárlási ár tonnánként 130-140 ezer forint.

Az őszi búza betakarítása a hétvégén indul, egybe fog csúszni a repce aratásával. Előbbit Békésben 107 ezer, utóbbit csaknem 9700 hektáron vetettek.

A Békés Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztályának adatai szerint főként az utóbbi két héten csaknem 600 aszálykár bejelentés történt, jellemzően kalászosok tekintetében. Tavaly október óta a vármegyében 200-250 milliméter csapadék hullott, az idén júniusban csak lokálisan fordult elő csapadék, a vármegye nagy része nem kapott esőt.

Száz-kétszáz milliméter áztató esőre lenne szüksége egyebek mellett a kukoricának is. "Egy ilyen csapadék még képes lenne 2-3 méteresre növelni a növényeket, és elősegítené a kukoricacső megfelelő szemtelítődését" - mondta Bozó József.

Az aszály egyetlen pozitívuma, hogy a parlagfű fejlődését is gátolja, jelentős fertőzöttség eddig nem jellemző, nagyobb probléma a nyár második felében szokott előfordulni.