Az ÉFOSZ szerint egyértelműen elhibázott a "hamburgeradó" ötlete

Mivel a költségvetés bevételei nem nőnének jelentősen, hogy elkerüljék a vállalkozások terheinek indokolatlan növelését, a vonatkozó törvényben előírt előzetes hatásvizsgálat elkészítése elengedhetetlen - szögezi le az ÉFOSZ, amelyik az elmúlt hónapokban több alkalommal egyeztetést kért a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól, azonban a tárca erre eddig nem biztosított lehetőséget. Az évek óta zsugorodó hazai élelmiszeripar érdekeit képviselő szervezet az egészségügyi kormányzat által tegnap ismertetett elképzelések kapcsán ismételten hangsúlyozza, hogy a magyarországi élelmiszer-feldolgozók termékei csak és kizárólag a legszigorúbb hazai és uniós minőségügyi és élelmiszerbiztonsági jogszabályok betartásával készülnek és jutnak el a fogyasztókhoz, így fogyasztásuk semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent. Az ÉFOSZ ezért nem ért egyet egyes, a hatályos jogszabályoknak megfelelően előállított élelmiszeripari termék-csoportok diszkriminatív adóztatásával, ez ugyanis a piaci verseny torzulásához vezetne, a versenytárs termékek eltérő piaci pozícióhoz való juttatásán keresztül.

Az ÉFOSZ hivatkozik a Trend Budapest Piackutató cég közelmúltban végzett reprezentatív fogyasztói kutatására is, amely szerint a magyar fogyasztók hetven százaléka elutasítja az élelmiszereket sújtó különadó tervét. Ráadásul a lakosság nem a sós, cukros vagy zsíros ételeket okolja az elhízásért, hanem egészségtelen életmódját és a bőséges házi kosztot.

Az érdekképviselet a fenti tények mellett felhívja a figyelmet arra, hogy a kormányprogram stratégiai célként jelöli meg az adócsökkentést, a fogyasztásbővítést, a termelő ágazatok támogatását, valamint a munkahelyteremtést. Ugyanakkor az ágazatot érintő egyéb központi terhek - mint például a környezetvédelmi termékdíj és a kötelező kamarai tagság - növekedésével párhuzamosan egy esetleges élelmiszeripart érintő különadó egyértelműen e célok megvalósítása ellen hatna: a fogyasztókat és a vállalatokat egyaránt terhelő indokolatlan adóemeléssel, illetve árnövekedéssel járna együtt, a kis- és közepes méretű vállalkozásokat ellehetetlenítené, munkahelyeket szüntetne meg. A különadó jelentősen rontaná az amúgy is komoly nehézségekkel küszködő magyar élelmiszeripari vállalkozások versenyképességét.

Fontos hangsúlyozni azt a tényt is, hogy Magyarországon az élelmiszerárak szintje jelenleg is magasabb a régió országainak árszintjénél - szögezi le az érdekképviselet. Az élelmiszereket sújtó 25 százalékos általános forgalmi adó pedig az uniós tagállamokban alkalmazható maximális érték, holott számos országban 0 vagy 5 százalékos adókulcsot alkalmaznak az élelmiszerek esetében. Egy esetleges különadó miatti áremelés így különösen hátrányosan érintené az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat. Az érdekképviselet felhívja a figyelmet arra is, hogy a vidékfejlesztési koncepcióban szintén a népegészségügyi termékdíj szerepel a vidékfejlesztési koncepció megvalósításhoz szükséges egyik forrásként.

Az egészséges életmód kialakításában a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett rendkívül fontos szerepet játszik a megfelelő testmozgás - hangsúlyozza az ÉFOSZ. Ugyanakkor tény, hogy a magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban rendkívül mozgásszegény életmódot folytat. A témában készült uniós és hazai felmérések megállapították, hogy a lakosság több mint fele semmilyen testmozgást nem végez. A szervezet meggyőződése, hogy a testmozgást is támogató komplex kezdeményezések nagyságrendileg kedvezőbb egészségjavulást idéznének elő, mint egy esetleges különadó.