Az élelmiszerexport kitörési pont lehet a Kárpát-medence térségében

A térségben a szovjet típusú váltás korábban figyelmen kívül hagyta a természetes adottságokat, pedig ezek kihasználásával a mezőgazdaság jelentősége felértékelődhetne, és az eddig elhanyagolt területek ismét benépesíthetők lennének - fejtette ki Sziebert István. A Kárpát-medence sokszínű, de egységes térség, amelyben szinte önellátó gazdaság hozható létre, ráadásul a lakosság szükségleteihez képest 50 százalékkal több élelmiszert lehetne termelni.

A korábbi években a mezőgazdaságban a tőkehatékonyságot tartották szem előtt, aminek eredményeként elnéptelenedett a vidék - vélte a politikai főtanácsadó, hozzátéve, hogy a Kárpát-medence csaknem valamennyi országában hasonló a helyzet, amelynek következtében az elmúlt időben a kisgazdaságok jobbára leépültek. A politikai főtanácsadó szerint az a gazdaság hatékony, amely munkahelyeket teremt, óvja környezetét és megbízható termékeket állít elő. Az önkormányzatoknak is igen nagy a szerepük a helyi termelés és értékesítés támogatásában. A kormány célja, hogy olyan vidékfejlesztési stratégiát dolgozzon ki, amely az egész térségnek kedvező, és ha egyetértésre jutnak a szomszédos országokkal, a régióban egységes szabályozást hozhatnak létre - jelentette ki. Megítélése szerint a vidékfejlesztési stratégia szempontjából Magyarország élen jár a környező országokhoz képest.

A vidékfejlesztési stratégia jelenleg is kidolgozás alatt áll, annak regionális megközelítése pedig azért is fontos, mert a határokon túl élő magyarok jelentős része vidéken él, és a mezőgazdasági termelésben érdekelt - jelentette ki a bizottsági ülésen Czene Zsolt, a VM osztályvezetője.