Az innovatív élelmiszeripari fejlesztéseket támogatják a következő uniós költségvetési ciklusban

A 2021-2027 közötti időszakban szektorális fejlesztésekre készülnek, amiről az ágazati szereplőkkel és az érdekképviseletekkel már tárgyalnak. Zsigó Róbert az élelmiszeriparban az energiahatékonyság növelését és a környezetterhelés csökkentését rendkívül fontosnak nevezte, egyúttal jelezte, hogy "ismerkednek a robotizációval és a digitalizációval", mert ezek segítségével magasabb hozzáadott értékű termékek állíthatók elő.

Újabb nemzeti program elindítását tervezik a tudatos fogyasztói magatartás erősítése érdekében, mivel az élelmiszerekkel kapcsolatban egyre nagyobbak az elvárások: jó minőségű és lehetőleg hazai legyen. A kormányt eredeti szándéka szerint 2020-ra az élelmiszeriparban több mint 300 milliárd forintnyi fejlesztést kívántak véghezvinni, ezt az összeget 2018 végére elérték.

A Btk. szigorítását követően felelősségre vonhatók azok a természetes személyek, akik vállalkozásuk mögé bújva élelmiszert hamisítottak – húzta alá az államtitkár. Mostantól akár ötévnyi szabadságvesztést is kaphatnak.

Megtörtént a Magyar Élelmiszerkönyv átalakítása, ami jelentős lépés a rossz minőségű élelmiszerek visszaszorításában, miközben létrehozták és bevezették a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy-rendszert, amely kimagasló minőségű és biztonságos termékeket jelöl. Az első minősített termelők már átvették védjegyeiket, az első aranyfokozatú védjegyes termékek jövő év elején kerülnek a boltok polcaira.

Zsigó Róbert nagy problémának nevezte azt, hogy globálisan az  élelmiszerek egyharmada hulladék lesz, és Magyarországon is fejenként 68 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik. A legnagyobb pazarlók a háztartások, ezért óvodai-iskolai szemléletformáló programokat indítanak, de foglalkozni kell a termelés és a vendéglátás során keletkező hulladékok csökkentésével is, amihez a gyártók és a vendéglátósok bevonása szükséges.