Az új agrárkamarai törvénytervezet teljes vitaanyaga

A törvénytervezet szerint a VM visszaállítaná a kötelező tagságot, amely 1994-1999 között már működött. A tárca jogszabályi koncepciója a következő linken érhető el. Az akkori eltörlés - állapítja meg indoklásában a tárca - a gazdálkodók körében korábban nagy népszerűségnek örvendett, de ez arra vezethető vissza, hogy a kamara nem nyújtott megfelelő szolgáltatásokat, miközben a tagdíj megfizetése a kötelező tagsággal együtt járt. Az 1999 után felállított önkéntes tagságú agrárkamaráknál pedig a tagdíjat a gyenge tőkeerejű kis- és középvállalkozások és családi gazdaságok nem tudták finanszírozni, így kimaradtak a kamarai tisztségviselővé választhatóság jogából. Ez azt eredményezte, hogy egy szűkebb gazdálkodói réteg vette irányítása alá az agrárkamarai rendszert - hangsúlyozza indoklásában a VM.

Az új törvényjavaslat az átalakuló szervezetet Magyar Vidékfejlesztési, Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara néven hozná létre választások lebonyolításával. A jogszabályi koncepció a május 15-én záruló társadalmi vita után, a nyári szünet előtt kerül a parlament elé, így a kamarai választásokat várhatóan az ősszel bonyolítják le. Az új szervezet ezt követően, előreláthatóan 2012. január elsejétől kezdhetné meg működését.

Az agrárgazdasági szereplők a törvény hatályba lépesekor válnának az új kamara tagjává lakóhelyük, székhelyük és fióktelepük szerint. A kötelező tagságra - érvel a VM - a teljes reprezentativitás visszaállítása miatt van szükség. A tárca azonban az indoklás szerint arra törekszik, hogy a gazdálkodóknak a kötelező tagság ne jelentsen hátrányt. Ezt a szolgáltató jelleg erősítésével, a meghatározott tagsági körre vonatkozó teljes tagdíjmentességgel és a kamara alulról szerveződő jellegével lehet elérni - húzza alá a VM.

A törvényjavaslat ennek érdekében rögzíti, hogy 100 millió forintos éves árbevétel alatt nem kellene tagdíjat fizetni, e fölött pedig 0,1-0,3 milliárd forintos forgalomnál egy ezrelék, 0,3-1 milliárdosnál 1,5 ezrelék, egymilliárdon felülinél 2 ezrelék lenne a díj. Ugyanakkor a teljes tagdíjmentességben részesülő gazdálkodók is részt vehetnének a kamarai választásokon, választók és választhatók is lennének egyben. A VM szerint ez szolgálja a jogállamiság és az önkormányzatiság elvét, illetve teret ad a kis tőkeerejű termelőknek arra, hogy a kamarai önigazgatásában részt vegyenek.

A törvényi elképzelések nagyszámú, térítésmentes kamarai szolgáltatást tartalmaznak, hogy a gazdálkodók aktív szerepet vállaljanak a kamara életében és rendszeresen használják a kamarai intézményrendszert - hangsúlyozza a minisztérium. Az agrárgazdaság szereplői eddig csekély számban vették igénybe a kamarai szolgáltatásokat, bár az unió által is támogatott szaktanácsadói hálózat jelentős anyagi ráfordításokat emésztett fel. Az új szabályozással a térítésmentes szolgáltatások mellett a díjfizetéses tevékenységek köre is bővül majd - húzza alá a VM.

A minisztérium a kis- és a közepes vállalkozásokat erősítené azzal, hogy a kamarákat alulról szervezné meg a települési szintű mezőgazdasági bizottságok létrehozásával. Emellett az új törvény újraosztaná az agrárgazdasági közfeladatokat a területi kamarák és az országos kamara között. A kamarák igazgatási jellegű közfeladataihoz a belső működést szolgáló teendők, míg a szolgáltatási jellegűekhez a tagok érdekében végzett tevékenységek tartoznának.