Az ukrán uniós csatlakozás lehetséges agrárgazdasági veszélyeire hívta fel a figyelmet az agrárminiszter

Az ukrán mezőgazdaság eltérő termelési szerkezetben, eltérő minőségi körülmények között - akár GMO-s termelésből származó növényekkel, akár olyan növényvédőszereket használva, amelyeket az Európai Unióban már 20-25 éve kivontak a forgalomból - állít elő mezőgazdasági termékeket. Nagy István szerint ez nemcsak az EU gazdáira, de az 550 millió európai uniós fogyasztóra is veszélyt jelent.

A miniszter beszélt arról is, hogy tavaly az agrártárca 40 pályázatot hirdetett meg, 2025-ben ezeket újabb 35 követi. A lezárult vidékfejlesztési program keretében mintegy 2600 milliárd forintot fizettek ki 2024 év végéig, ebből 50 milliárd forint érkezett Pest vármegyébe, 1150 támogatási kérelemre. Önkormányzati fejlesztéseket 362 pályázatban csaknem 15 milliárd forinttal támogattak.

A külterületi helyi közutak fejlesztésére és az önkormányzati utak kezelését biztosító gépek beszerzésére 11,7 milliárd forint jutott a vármegyében, a helyi piacok infrastruktúrájának és eszközeinek, valamint a közétkeztetés fejlesztésére pedig 1,2 milliárd forintnyi pályázati forrás érkezett. Mintegy 600 millió forintnyi forrás jutott még a településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciójára, többfunkciós közösségi terek létrehozására és fejlesztésére is - sorolta Nagy István.

A helyhatóságok mellett gazdálkodók és mezőgazdasági vállalkozások több mint 56 milliárd forintot nyertek el, a támogatott kérelmek száma 788 darab volt. A legnagyobb érdeklődés az élelmiszeripari borászati beruházások iránt volt, erre 84 pályázatban 17,67 milliárd forintot ítéltek oda.

A tárcavezető beszámolója szerint hasonló érdeklődés övezte az állattartó beruházási pályázati felhívásukat, amelynek révén 96 pályázó több mint 13 milliárd forinthoz jutott. Nyolcmilliárd forint jutott kertészeti beruházásokra, 4 milliárd takarmánygyártók fejlesztésére, precíziós gépbeszerzésekre pedig 3,3 milliárd forintot sikerült biztosítani Pest vármegyében.