Csökkenő teljesítmény, tisztázatlan szerep az élelmiszeriparban

Az ágazat teljesítményének évek óta tartó csökkenését csak az adó- és adminisztrációs terhek mérséklésével, valamint hosszú távú kormányzati stratégiával lehet megállítani - szögezi le közleményében az ÉFOSZ. A szervezet szerint elengedhetetlen, hogy tisztázódjon az élelmiszeripar szerepe a most formálódó vidékfejlesztési politikában, ugyanis jól működő és regionálisan is versenyképes magyar feldolgozóipar nélkül a hazai mezőgazdaság sem lehet sikeres. A szervezet tisztújító közgyűlésén ismét Éder Tamást választotta elnökévé hároméves időtartamra, és - szintén három évre - megerősítették tisztségében Folláth Györgyné ügyvezető igazgatót is.

Az ÉFOSZ a tavalyi választásokat követően összeállította azokat a javaslatokat, amelyekkel a magyar élelmiszeripar versenyképessége javítható lenne. Értékelésük szerint az azóta eltelt egy évben több olyan, elsősorban a vállalkozók adminisztrációs terheit csökkentő intézkedés történt, amely az élelmiszeripari feldolgozók helyzetét is könnyítette. Az élelmiszeripar ugyanakkor a támogató lépések ellenére sem jutott ki a válságból, az előzetes adatok szerint teljesítménye a 2009-es válságévhez képest is 0,4 százalékkal csökkent 2010-ben.

A mezőgazdasági alapanyag-, energiaárak és egyéb költségek drasztikus növekedése valamint az uniós szinten is kimagasló, 25 százalékos áfa miatt folyamatosan emelkednek az élelmiszerárak. A javasolt tehercsökkentések a nemzetközi versenyképesség javítása érdekében elsődleges fontossággal bírnak - hangsúlyozzák. A kormány által megfogalmazott gazdaságélénkítő politika és az élelmiszeripar legfontosabb céljai azonosak: a központi terhek mérséklésével támogatni kell a termelő ágazatok működését, növelni az előállított termékek hozzáadott értékét és feldolgozottsági szintjét, a versenyképesség javításával meg kell erősíteni az ágazat belföldi és export piaci pozícióit, mely folyamat végül a fogyasztás és a foglalkoztatottság növekedését eredményezi.

Az élelmiszer-feldolgozó ágazattal kapcsolatban időnként felmerülő újabb különadók (például a népegészségügyi termékdíj, a drasztikusan megnövelt környezetvédelmi termékdíj vagy éppen a kötelező agrárkamarai tagsággal járó többletterhek) ugyanakkor az elengedhetetlen könnyítés helyett azzal fenyegetnek, hogy a válságban lévő ágazat terhei tovább nőnek, ellehetetlenítve ezzel nem csak az ágazatban működő, nagyrészt mikro- és kisvállalkozásokat, de a vidék felemelkedését is - áll a közleményben.

Az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egyik kulcsfontosságú stratégiai eleme, lehetséges kitörési pontja - szögezi le az ÉFOSZ. Jelentősége messze túlmutat a gazdasági mutatókkal alátámasztható mértéken. Romló kilátásai ellenére a magyar élelmiszeripar vásárolja meg és dolgozza fel a hazai mezőgazdaság által előállított alapanyagok döntő hányadát. Ennek megfelelően az ágazat teljesítményének javulása nélkül a hazai mezőgazdaság sem lehet sikeres. Így csak az élelmiszeripar teljesítményének erősítésével érhető el a stratégiai partnernek tekintett magyarországi mezőgazdasági termelők gazdálkodási körülményeinek javítása, a magyar gazdaság és ezen belül különösen a vidéki térségek felemelkedése.

A szervezet ezért is üdvözli, hogy a kormány alakuló vidékfejlesztési stratégiájában célként fogalmazza meg az ország élelmiszer-önellátottságának fejlesztését. A terv egyúttal elismeri, hogy gazdaságstratégiai szempontból indokolhatatlan a feldolgozott élelmiszerek importjának folyamatos növekedése. Az önellátás biztosításához, valamint az élelmiszer-import visszaszorítása érdekében a koncepcióban a jelenleginél hangsúlyosabb szerepet kell kapnia az ország élelmiszerellátását biztosítani és a fejlődés fenntarthatóságát megoldani képes korszerű élelmiszer-feldolgozó vállalatoknak is amellett, hogy az állam ösztönzi az ágazatban működő speciális, helyi, kis mennyiségű igények kielégítésére és a hagyományos értékek megőrzésére alkalmas élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozások működését is - hangsúlyozza a közlemény.

Az ágazat súlyát jelzi, hogy a magyar élelmiszeripar jelenleg közvetlenül mintegy százezer munkahelyet biztosít, elsősorban a vidéki térségekben. Központi és meghatározó szereplője a biztonságos élelmiszerellátásnak, ezáltal egy nagy rendszer részeként más ipari és szolgáltatási szektorok egész sor vállalkozásának működéséhez járul hozzá. Állami intézményekkel működik együtt, és fontos befizetője a költségvetésnek. A magyarországi élelmiszergazdaság és a vidék helyzete érdemben akkor javítható, ha az alapanyag-előállítás és a feldolgozás összehangolt, együttes fejlesztése valósul meg, mert ez alapvető előfeltétele a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállításának, a fogyasztás növekedésének és a magyar fogyasztók döntően hazai, biztonságos és egészséges élelmiszerrel történő ellátásának.

A magyarországi élelmiszer-feldogozó vállalkozások 85 százalékát képviselő ÉFOSZ elkötelezett e célok megvalósítása iránt és részt kíván venni a nemzeti program kialakítását szolgáló ágazati párbeszédben - zárja közleményét az érdekképviselet.