Egyhangúlag döntött a monetáris tanács az alapkamat újbóli emeléséről

A monetáris tanács tagjai megerősítették, hogy a kamatemelési ciklust addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. A szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt.

A grémium tagjai jelezték, hogy az egyhetes betéti kamat emelésével a korábbi ütemben, havi döntésekkel érdemes továbbhaladni, továbbá változatlanul fontosnak tekintik, hogy az alapkamat felzárkózzon az egyhetes betéti kamat következő hónapokban kialakuló szintjéhez. Tájékoztattak arról, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg, ugyanakkor az egyhetes betéti kamatról a jegybank alapesetben havi rendszerességgel dönt.

A jegybank továbbra is nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon - ezek között is kiemelten a swappiacon - és minden időszakban a monetáris tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ezen cél megvalósítása érdekében az MNB június elejétől ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét.

A testület tagjai megerősítették, hogy a következő hónapokban az erőteljes negatív kínálati hatások várhatóan tovább emelik mind az inflációt, mind a maginflációt; az élelmiszerárak növekedése meghatározó szerepet fog játszani az emelkedésben. Az inflációs dinamika az őszi hónapoktól fokozatosan mérséklődni kezd.

Az MNB szerint az év eleji élénk gazdasági növekedés a második negyedévben is fennmarad, előretekintve azonban lassulás várható a külső piacok visszafogott növekedése, a bizonytalanabbá váló gazdasági kilátások és a magas energiaárak miatt.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy az orosz-ukrán háború időbeli alakulása továbbra is fontos kockázatot jelent. Szerintük ezen felül az európai uniós források körüli vita is erőteljesen befolyásolja a hazai pénzpiaci kondíciókat. Ezen kockázati tényezők alakulását a tanács folyamatosan értékeli és hangsúlyosan figyelembe veszi jövőbeni döntéseiben.

A jegyzőkönyvben arra is kitérnek, hogy idén az első negyedév végén az MNB előzetes pénzügyi számla adatai szerint a hazai adósságráta a GDP 77,3 százalékára emelkedett, amely meghaladta a tavalyi év végi 76,6 százalékos arányt. Azt is hozzátették, hogy a kormány által bejelentett intézkedések hozzájárulnak az idei és a jövő évi költségvetési célok eléréséhez.

A tanácstagok egységesen azon a véleményen voltak, hogy a következő negyedévekben a monetáris politika fő feladata azon optimális kamatszint kialakítása, amely biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését. "Ezt a kamatszintet - a korábbi 100 bázispontos emelésekhez képest - kisebb lépésekkel indokolt közelíteni, az ülésen a tanács ennek megfelelően egyhangúlag az alapkamat 50 bázispontos emeléséről döntött" - fogalmaztak közleményükben.

Többen hangsúlyozták, hogy az MNB az elsők között indította el kamatemelési ciklusát és azóta az egyik legnagyobb mértékben növelte az effektív rátát, minden hónapban emelve a kamatszintet.