Egyre több agrárvállalkozás tervez hatékonyságnövelő fejlesztéseket
2025. július 29., 22:29
Megugrott azon agrárvállalkozások aránya, amelyek a termelési hatékonyság növelésével, illetve új piacok, üzleti területek bevonásával és ezek bővítésével válaszolnának a gazdasági környezet, az ár- és az időjárási viszonyok jelentette kihívásokra – derül ki az MBH Bank hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek helyzetét vizsgáló kutatásából. A felmérés szerint a jelenlegi helyzetben elsősorban a költségek és a kockázatok csökkentése, az immár az egyik legfőbb kihívást jelentő klímaváltozás hatásainak mérséklése, vagy épp az energiaátállás terén gyors megtérülést hozó korszerűsítések megvalósítására mutatkozik kiemelkedő szándék.
Az MBH Bank országszerte csaknem 500 cég megkérdezésével készült reprezentatív kutatása szerint az agrárvállalkozások 85, 81 és 78 százaléka számára az alapanyag-, illetve az energiaárak emelkedése, valamint a gazdasági környezet jelenti a legnagyobb kihívást, arányuk kismértékben csökkent tavalyhoz képest. Újonnan vizsgált tényezőként jelent meg a felmérésben a klímaváltozás negatív hatása, amely rögtön a negyedik helyre került: négyből három cég (77 százalék) vélte úgy, hogy kihívást jelent számára. A korábbinál nagyobb arányban – 74, 72 és 55 százalék – említették kihívásként a válaszadók a munkabérek emelkedését, a növekedés fenntartását és az adminisztrációs feladatok ellátását.
A kutatás szerint robusztus mértékben, 34 százalékról 60 százalékra emelkedett a termelési hatékonyság növelését tervező agrárvállalkozások száma, és több mint kétszeresére, 26-ról 54 százalékra nőtt azon cégeké is, amelyek új piacok, üzleti területek bevonását, illetve ezek bővítését tervezik. A kihívásokra válaszul a 2024-es 48 százalék helyett 54 százalék csökkentené a működési költségeit.
A bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága szakértőinek értékelése szerint a megkérdezettek körében elsősorban azon fejlesztések iránt mutatkozott erős szándék, amelyek gyors megtérülést hoznak a költség- és kockázatcsökkentés, a klímaváltozás negatív hatásainak kezelése és az energiaátállás területén. Huszonháromról 32 százalékra emelkedett például azon vállalkozások aránya, amelyek energiahatékonysági beruházásokat vettek tervbe. Hasonlóképpen szignifikánsan emelkedett, 16-ról 27 százalékra nőtt a digitalizációt, az automatizációt előmozdító fejlesztések iránti érdeklődés. Jelentősen több cég, 14 helyett már 26 százalék tervezte új termékek és szolgáltatások kifejlesztését, és a piacok bővítésére irányuló szándék erősödésével párhuzamosan több mint kétszeresére nőtt a nagyobb marketingköltést fontolgatók aránya is. A Közös Agrárpolitika beruházási pályázataival a korábbi 43 százalék helyett 47 százalék tervezett 2025 első felében.
A felmérés mindezekkel összefüggésben vizsgálta a különböző banki termékek népszerűségét is. Bár az agrárvállalkozások körében továbbra is a vállalkozói számlacsomag a legelterjedtebb banki termék (96 százalék), jelentősen, 17 százalékponttal emelkedett a bankkártyával rendelkező agrárvállalkozások aránya: már négyből három cégnek (77 százalék) van. Szignifikánsan nőtt a befektetési alapok, illetve a faktoring szolgáltatások iránti érdeklődés, egyelőre azonban még így is 10 százalék alatti az igénybevételük. A legnépszerűbb hiteltermék még mindig az Agrár Széchenyi Kártya, amellyel a felmérés szerint minden harmadik agrárvállalkozás rendelkezik, és amelynek aránya 26-ról 32 százalékra nőtt a megkérdezettek körében egy év alatt. Szintén emelkedett az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ konstrukcióval rendelkező vállalkozások aránya, mint ahogyan a forgóeszközhitelt igénybe vevő cégeké is: 11-ről 14 százalékra. Összességében pedig az agrárvállalkozások hozzávetőleg fele rendelkezik valamilyen hiteltermékkel.
