Élelmiszeráfa: radikális csökkentést szorgalmaznak az ágazati szervezetek

Az ÁFA mérséklése nélkül további jelentős élelmiszerdrágulás valósulhat meg, amely az idei adózási változtatásokkal sújtott, legszegényebb lakossági rétegeket érintené legjelentősebben - hangzott el a négy szakmai szervezet keddi sajtótájkoztatóján. A közösen megfogalmazott javaslatok a következő linken érhetők el.

A szervezetek szerint az áremelkedések drasztikus fogyasztáscsökkenéshez vezetnének, és ez a költségvetési bevételek visszaesésével járna. A különböző számítások szerint az ÁFA kulcs leépítésével a büdzsé évi 100-250 milliárd forinttól esne el, de a hiány nagy része a több mint 100 milliárd forintra becsült feketegazdaság kifehéredésével és a fogyasztási színvonal megőrzésével megtérülne. Az ágazati szervezetek a megalapozott adócsökkentés érdekében munkacsoport létrehozását sürgetik, amely a teljes adórendszert áttekintené, az adómérséklést pedig megfelelő számításokkal előkészítené. A feketeszféra visszaszorítása érdekében már tavaly együttműködési megállapodást kötöttek a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, amely az idei első negyedévben harminckét büntetőeljárást indított.

A leépülés miatt a hazai cukor-, növényolaj- és konzervipar mára "panoptikumba" került, a baromfi-, a sertés-, a tej- és a sütőipari ágazat viszont nem akar hasonló sorsra jutni - fogalmazott a tájékoztatón Bárány László, a BTT elnöke. Hozzátette: a tavaly óta tartó takarmánydrágulás miatt a baromfiszektor költségei jelentősen nőttek, miközben a kereskedelem nem kívánja teljes mértékben elismerni azokat. A baromfitermékek drágulása így is megkezdődött, és az eddigi 8 százalék körüli áremelés után május közepétől újabb árhullám következhet. Ez a mai magas ÁFA kulcs mellett drasztikus fogyasztáscsökkenést okozhat, amely a 60 ezer ágazati munkahely 10-15 százalékának elvesztéséhez, illetve a költségvetési adóbevételek csökkenéséhez vezethet. A broilercsirke termelésben - állapította meg az elnök - a 25 százalékos ÁFA a feketegazdaság erősítésével azt eredményezte, hogy a kihelyezett állományok 30 százaléka "nyomtalanul eltűnik". Az illegális piaci szereplők csak ebben az ágazatban évi 22-24 milliárd forint áfát tüntetnek el és bevételeiket bejelentetlen munkahelyek finanszírozására fordítják.

A hazai tejszektornak évi 2 millió kilogrammos uniós tejtermelési kvótája van, amelyből a tényleges tavalyi felvásárlás 1,15 millió volt - mondta Bakos Erzsébet, a TT szakmai koordinátora. Szerinte önmagában is elgondolkodtató, hogy ennek ellenére Magyarország 1,5 millió kilogrammos teljesítményt jelent Brüsszelnek. Ha az EU-tagországhoz mért ÁFA-hátrány nem egyenlítődik ki, a feketekereskedelem tönkreteheti az alapvető élelmiszereket előállító ágazatokat - szögezte le Bakos Erzsébet.

A kimutatások szerint a devizában számított tejtermékimport hatszorosára nőtt az uniós csatlakozás óta, és az ágazat egyenlege most 55 százalékos passzívumot mutat. A tehénállomány és a tejtermelés az utóbbi időszakban 10-15 százalékkal zsugorodott, és a magas ÁFA kulcs további fogyasztáscsökkenéssel fenyeget. Nem egyértelmű, hogy az adó mérséklése költségvetési bevételkiesést okoz, mivel a vásárlók a megspórolt ÁFA-t visszaforgatnák a fogyasztásba - fogalmazott a TT szakmai koordinátora.

A hazai büdzsé ÁFA csökkentés utáni bevételnövelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet Iczkovits László, a VHT elnökségi tagja is. Szerinte az adóteher lefaragása "kifehéredési láncot" indítana el, és ez költségvetési pluszbefizetésekhez vezetne. További összegeket lehetne megspórolni azzal, hogy részben feleslegessé válnának a hatalmas forrásokat felemésztő mai hatósági ellenőrzések. Az ÁFA csökkentés eljutna a fogyasztókhoz, mert a kereskedelemben olyan éles a verseny, hogy az üzlethálózatok néhány forintos árkülönbség esetén is jelentős vásárlói kört veszíthetnek - érvelt Iczkovits László.

Az 5 százalékos ÁFA kulcs bevezetése kisebb finanszírozási igényt és stabilabb árakat hozna magával a sütőiparban - hangoztatta Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke. Szerinte az adómérséklés - változatlan nettó átadási árakat feltételezve - érzékelhető árcsökkentést jelentene a lakossági fogyasztói árakban. A piaci szereplők pedig nem vállalnának fel olyan megállapodásokat, amelyek az ÁFA eltüntetésére irányulnak. A sütőipar azt is szorgalmazza, hogy a legfontosabb alapanyagnak számító liszt ÁFA-ja is csökkenjen 5 százalékra a mai 25 százalékos mértékről - tette hozzá az elnök.

A szakmai szervezetek sajtótájékoztatójáról megjelent ATV-riport a következő linken tekinthető meg.