Élelmiszeripari fejlesztések: a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítását ösztönzik

A fogyasztók egyre tudatosabban keresik a hazai élelmiszereket, éppen ezért fontos felhívni a figyelmet ezekre a termékekre, aminek egyik jó eszköze a védjegyhasználat – hangoztatta Nagy István. Az európai uniós átlaghoz képest 20 százalékponttal magasabb a hazai termékek aránya a fogyasztásban. Egyes termékek esetében, mint a friss hús, szinte tökéletes a lefedettség, viszont a sajtoknál és tejdesszerteknél alacsony az érték, amely célirányos pályázati felhívásokkal, közösségi marketingeszközökkel, a fogyasztók felvilágosításával, továbbá a hazai márkák népszerűsítésével növelhető.

Az elérhető hatás "nem lebecsülendő", hiszen a hazai termékek arányának 5 százalékpontos növelése a kiskereskedelmi láncokban és a fogyasztásban éves szinten 130 milliárd forintnyi bővülési lehetőséget nyújt a hazai termelők és beszállítók számára. A hazai fogyasztók jövedelmük 30 százalékát költik élelmiszeripari termékekre, de a külpiacok is nagyon meghatározóak, hiszen az ágazat bevételének több mint harmada exportértékesítésből származik. A cél a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának ösztönzése, mert azokra a külpiaci kereslet is magasabb - fűzte hozzá a miniszter.

A Vidékfejlesztési Programból 750 milliárd forintot különítettek el élelmiszeripari fejlesztésekre. A nemzeti forrásnak köszönhetően már 2021-ben megnyílt két keret az ágazatnak: egy kis értékű tárgyieszköz-beszerzés és egy 320 milliárdos keret, amely komplex fejlesztéseket támogatott, és akár 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra is lehetett pályázni.

Az agrárminiszter szerint az egész magyar gasztronómia megújulása a termelők kétkezi munkájának köszönhető, mert "felismerték, hogy korszerű technológiával, csak a hazai rögön, a hazai nemesítésből előállított zöldség és gyümölcs az, amelyik képes kiszolgálni a 21. századi gasztronómiai igényeket".