Elemzés készült a mezőgazdasági szereplők információszerzési szokásairól

Az ez évi AgroStratéga elemzés  bemutatja a 2019. augusztus 16. és szeptember 15. között végzett, a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásait és preferenciáit, valamint jövőképét vizsgáló piackutatás legfontosabb eredményeit.

Az elemzéshez 1400 fő különböző kérdésekre adott válaszait vették alapul. A kutatás 81–87 százalékban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 11–14 százalékban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vették figyelembe az értékeléskor. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja.

A mezőgazdasági termelő tevékenységek alapján a megkérdezettek 73 százaléka növénytermesztéssel, 5 százaléka állattenyésztéssel és 23 százaléka vegyes gazdálkodással foglalkozik. A piackutatás országosan reprezentatívnak tekinthető. Továbbá a kutatásban az egyes szakmai rendezvények – köztük a NAK által szervezett Pápai Agrárexpót – látogatottságát, valamint az egyes szaklapok és szakportálok olvasottságát, látogatottságát is vizsgálták.

A megállapítások szerint tavalyhoz képerstt 2019-ben növekedett az átlagos birtokméret 175-ről hektárra, illetve nőtt a gazdálkodók átlagéletkora is 49-ről 50 évre. Továbbá emelkedett a növénytermesztők aránya a vegyes gazdálkodók rovására, a családi gazdálkodók aránya az őstermelők rovására, a megújuló energiákat használók, a felsőfokú végzettségűek, a beruházást megvalósítók, valamint a dolgozó nyugdíjasok aránya. A 2019-es felmérés szerint a gazdaságok 52 százaléka 10 millió forintnál nagyobb árbevételt ér el évente, és 14 százalékuk árbevétele meghaladja a 100 milliós értékhatárt is. A válaszadók 48 százaléka jelölt meg 10 millió forintnál kisebb éves árbevételt.