Elemzők szerint tovább növekedhet a jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, továbbá a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben emelte.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy a kamatdöntés "megközelítőleg megfelelt a piaci árazásoknak". A határidős kamatlábak egy hónap múlva 12,03 százalék, három hónap múlva 12,75 százalék, hat hónap múlva 12,80 százalék, míg egy év múlva 12,19 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre. Ősszel 11,75 százalékos csúcsig emelkedhet az alapkamat, és utána ezen a szinten maradhat egy meghatározott ideig. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második felében számít. Az ukrajnai konfliktus hatására érdemben folytatódott az energia-, nyersanyag-, és élelmiszerárak emelkedése, így a rövidtávú inflációs nyomás enyhülése továbbra is valószínűtlen.

A jelenlegi globális inflációt főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ez azonban önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésének hatására. Ezért a monetáris kondíciók túlszigorítását is érdemes lenne elkerülni, ez pedig kifejezetten megnehezíti a jegybankok munkáját.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a mostani kilátások alapján decemberben fejeződhet be a kamatemelési ciklus, 13 százalék körüli alapkamattal. Felidézte: a korábbi jegybanki kommunikáció alapján addig folytatódnak a szigorítások, amíg az infláció nem éri el a tetőpontját.

A mostani kamatemelésre továbbra is az inflációs nyomás miatt van szükség - magyarázta. Júniusban már 11,7 százalékos volt a fő mutató, ráadásul a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció 13,8 százalékot tett ki, ez pedig erőteljes árnyomásra utal.

A kamatemelésre azért is szükség van, hogy a forint árfolyama stabilizálódjon vagy erősödjön - vélekedett utalva arra, hogy a fizetőeszköz teljesítményére nagy hatással van az, hogy miként alakulnak a tárgyalások Magyarország és Brüsszel között az uniós forrásokról.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője azt emelte ki, hogy az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. Az elemző szerint a háborús feszültségek elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése, a júniusban bejelentett adóintézkedések inflációs hatásának kifutása és a proaktív jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt.

A megjelent közlemény nem tartalmazott érdemi újdonságot, az MNB továbbra is elkötelezett a határozott kamatemelés mellett az infláció letörése érdekében - mutatott rá Varga Zoltán.