Elfogadta a parlament a szakmaközi szervezetekről szóló új törvényt

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvény egyik kiemelt célja, hogy biztosítsa a hatékony piacszabályozást az egyes ágazatokban. Összhangban az Európai Unió Közös Agrárpolitikájával Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kap az alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő ágazati önszabályozás. Ezt a célkitűzést a szakmaközi szervezetek valósítják meg. Ezek az Európai Bizottság és az egyes államok által is elismert szervezetek egy-egy termékpálya adott országban vagy régióban működő különböző vertikális szinten lévő szereplőit (termelőket, kereskedőket illetve feldolgozókat) fogja össze.

Magyarországon a mezőgazdasági piac szabályozása korábban kizárólag az állam joga volt. Az uniós csatlakozást követően Magyarország ezt a jogot - főszabályként - átadta az Európai Uniónak. Ez azt jelentette, hogy a mezőgazdasági piacszabályozási eszközöket az uniós rendelkezések figyelembe vételével és a közösségi jogszabályok által megengedett területeken alkalmazhatta az ország nemzeti hatáskörben.

A szakmaközi szervezetek létrejöttével a kialakuló önszabályozó tevékenység megkönnyíti az ágazati érdekegyeztetéseket, és elősegíti a kormány szakmai és jogalkotási munkáját is. Magyarországon jelenleg mindössze egyetlen - hivatalosan elismert - szakmaközi szervezet működik, a zöldség-gyümölcs ágazatban.

A Vidékfejlesztési Minisztérium célja, hogy a közeljövőben minél több ágazatban jöhessen létre és kezdhesse meg munkáját a szakmaközi szervezet - közölte a tárca. Az új törvényjavaslat éppen ezért helyezi hatályon kívül a ma már elavult agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt és egyszerűsíti a szakmaközi szervezetek működésének hazai feltételeit.