Elviselhetetlen pluszkiadást okozna az új élelmiszerfelügyeleti díj - állítja a MOSZ

A költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló, úgynevezett "saláta" törvényjavaslat szerint a kormány új élelmiszerfelügyeleti díj kivetését készíti elő, hogy források képződjenek a hatósági tevékenység alapfeladatainak ellátására - áll a MOSZ közleményében. Ennek hátterében a szervezet szerint az áll, hogy a benyújtott költségvetési törvénytervezet szerint elvonták az élelmiszerbiztonsági hatóság korábbi finanszírozását kiegészítő bevételeket. Az elképzelések - szögezi le az érdekképviselet - újabb sarcot jelentenének és a gazdálkodókat további adminisztrációs kötelezettséggel terhelnék. A tervezett intézkedés kiemelten sújtaná az évek óta fennmaradásukért küzdő, törvényes keretek között működő állattartókat és kertészeket - teszi hozzá a szervezet.

A gazdálkodók jelenleg is jelentős összegeket kénytelenek fizetni a hatósági laboratóriumi vizsgálatokért, az állat- és növény-egészségügyi eljárások igényléséért, valamint a nyomon követhetőséget biztosító jelölésekért. A MOSZ szerint az új intézkedés szerint megkettőződik az élelmiszerbiztonsági díjak fizetési jogcíme, a megemelt költségek pedig meghaladják a állattenyésztőknél az elviselhetőség határát.

Jellemző, hogy a tervezet kidolgozásakor nem volt egyeztetés, így diszkriminatív és további feszültségeket gerjesztő rendszert vezethetnek be - állítja az érdekképviselet, és hozzáteszi: a díjfizetés alóli mentesség, illetve az eltérő díjfizetési alap alkalmazása hátrányos megkülönböztetést tartalmaz. A kis- és középvállalkozások - ide értve az egyéni vállalkozásokat is - az árbevételük után lennének kötelesek fizetni, míg a természetes személyek 8 millió forint bevételig egyáltalán nem terhelné díj, ezen felül pedig nem az árbevételük, hanem csak bevallott jövedelmük után kellene fizetniük.

Tovább növeli a gazdálkodók adminisztrációs terheit a bevallási kötelezettség előírása, amelyet akkor is el kellene végezni, ha díjfizetési kötelezettség nem keletkezik. A bevezetésre javasolt díj adójellegét alátámasztja, hogy a tervezet alapján a késedelmi pótlék megállapításakor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény előírásai lennének irányadók. Ez ellentétes a kisadók megszüntetésével és a bürokrácia csökkentésével kapcsolatos kormányprogrammal. Az új jogcím alapján kivetett díjfizetés példája a többszöri adóztatásnak, amelynek alkalmazását a MOSZ elutasítja - szögezi le a közlemény.

Az érdekképviselet szerint a tervezett intézkedés jogilag vitatható, erkölcsileg vállalhatatlan és értelmetlen, valamint a gazdálkodók számára anyagilag súlyos következményekkel jár. Ezért az érdekképviselet felkéri az országgyűlési képviselőket, illetve a parlamenti mezőgazdasági bizottság tagjait, hogy ne támogassák e javaslatot - tartalmazza a közlemény.