Érdemi hatása lesz a magyar agrárszektorra az EU-Mercosur megállapodásnak

Az EU-Mercosur megállapodás (az EU-nak az Argentínát, Brazíliát, Uruguayt és Paraguayt összefogó szervezettel kötött szabadkereskedelmi egyezménye) előkészítése húsz évig tartott, ennek eredményeként készült el az a szöveg, amelyet a tagországok parlamentjeinek még ratifikálniuk kell - mondta egy konferencián tartott előadásában Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnöke.

A megállapodás a Mercosur-országok EU-ba irányuló exportjának a 83 százalékát teszi vámmentessé, a többit pedig valamilyen formában kedvezményessé. Az EU-termékek esetében a vámmentes kategóriába az export 93 százaléka kerülhet. A kedvezmények több lépcsőben, öt-hét év alatt lépnek életbe. Az uniós agrárgazdálkodók és élelmiszer-iparosok leginkább attól tartanak, hogy a megállapodás hatálybalépése után tisztességtelen, méltánytalan versenykörülmények alakulnak ki.

Ahogyan Éder Tamás elmondta, attól nem tartanak, hogy rövid időn belül brazil és argentin élelmiszeripari termékek jelennének meg a hazai boltokban, de attól igen, hogy az EU más országaiban - elsősorban a partvidékhez közeliekben – ott lesznek a kiskereskedelmi kínálatban. Ez pedig a magyar termékek számára is konkurencia. A dél-amerikai többlettermékek megjelenése az európai piacon ezenfelül azt is jelentheti, hogy bizonyos EU-s termékeket „felénk tol", vagyis megnőhet a hazai boltokban a más uniós országokból származó termékek aránya. Elemzések szerint a baromfihús-, az etanol- és a mézpiacon kell nagy versenyre számítaniuk a magyar termelőknek, a megállapodás áttételes hatása pedig a cukor termékpályáját veszélyezteti.

A mi célunk az lehet, hogy ha már ez a szerződés lép életbe, akkor mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a marhahús és a baromfihús előállításának körülményei a Mercosur-országokban is ugyanolyanok legyenek, mint az EU-ban – hangsúlyozta a NAK-alelnök, hozzátéve, hogy erre a megállapodás tartalmaz szabályokat.

Nagy a kockázat az etanolnál, amelynek a kvótája az európai piac 10-12 százaléka is lehet, ennek a mennyiségnek a megjelenése pedig a szakértők szerint felfordulást okozhat. A méz esetében teljes szabadkereskedelmi megállapodás lép életbe, ami azt jelenti, hogy az EU-ban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna mézhez gyakorlatilag bármekkora mennyiség érkezhet. Ez pedig érzékenyen érintheti az európai piacon jelentősnek számító magyar méhészeket is.

Fontos része a megállapodásnak a védelmi záradék, amely akkor alkalmazható, ha az EU agráriumát jelentősen befolyásolja a megnövekedett import. A NAK-alelnök szerint bár a megállapodás nagy hatással lesz az unió élelmiszer-gazdaságára, egy-két termék okozhat alkalmi piaci zavarokat, de tartós katasztrófát valószínűsíthetően nem. Fontos viszont, hogy megerősödjenek azok a törekvések, amelyek az innovációt, a technológiai fejlesztést, a menedzsmentképességek erősítését és az élelmiszeripar versenyképességének növelését szolgálják.