Eredményesek voltak az újabb tárgyalások az uniós Közös Agrárpolitikáról

A kétnapos lisszaboni egyeztetésen az agrárminiszterek álláspontjai közelítettek egymáshoz, ugyanis megpróbálták feloldani a május végi, Közös Agrárpolitika jövőjére vonatkozó tárgyalások kudarcát.  Egyébként a kudarcért felelős Európai Parlament felhatalmazást kapott arra, hogy leüljön a tárgyalóasztalhoz - mondta Feldman Zsolt.

A portugál EU-elnökség a május végén sikertelenül zárult tárgyalások után és a június végére tervezett, elnökségét lezáró tárgyalások előtt informális miniszteri ülésen igyekezett közelíteni a tagállami, a parlamenti és a bizottsági álláspontokat. Az elnökség által összeállított kompromisszumos dokumentum és az egész napos szakértői előkészítő tárgyalás alapján az agrárminiszterek nagyon sok kérdésben közös álláspontra jutottak. Magyar részről megnyugtató volt azt hallani, hogy a legtöbb miniszter csatlakozott ahhoz a régóta hangoztatott véleményünkhöz, hogy a gazdálkodóink és az élelmiszer-előállításunk nem eshetnek áldozatul a kompromisszumnak.

Feldman Zsolt komoly eredménynek tartja, hogy a zöldülő agrártámogatások legfontosabb új eleme, azaz a területalapú támogatásként működő agrárökológiai alapprogram esetében a tagállamok és a tanács eljutott egy meglehetősen ambiciózus 25 százalékos költési célhoz, miközben kialakultak azok a rugalmassági szabályok, amelyek biztosítják, hogy a gazdálkodóink forrásvesztés nélkül állhassanak át a fenntarthatóbb termelésre. A körvonalazódó megállapodás lehetővé teszi, hogy a gazdák versenyképességének megőrzése mellett tudjon hozzájárulni a teremtett világunk megóvásához.

A környezeti elköteleződésünk mellett a vidéki térségek társadalmi fenntarthatósága a második kiemelt cél számunkra, ezért nem engedhetünk abból sem, hogy a legkisebb, 10 hektárnál kisebb területen gazdálkodók számára egyszerűbb szabályok és a lehető legtöbb támogatási eszköz álljon rendelkezésre. Ebben a kérdésben is sok tagállam, valamint a tanács is egyetért, így alappal lehet abban bízni, hogy a mai találkozóval is tettünk azért, hogy a parlament és a bizottság tárgyalói elfogadják álláspontunkat és kiigazítsák jelenlegi javaslatuk következetlenségeit.

A harmadik legfontosabb elvi kérdés a kiszámíthatóság és a jogbiztonság ügye, ebben is egység alakult ki a tagállamok között Lisszabonban. A résztvevő agrárminiszterek mind tudják, hogy a gazdálkodás komoly és hosszú távú elköteleződést igényel és ezért a mezőgazdaság egyik legkomolyabb kihívása a generációváltás. A fiatalok számára viszont csak akkor lehet vonzóvá tenni ezt a szép szakmát, ha kiszámítható és átlátható szabályokat és támogatáspolitikát alakítunk ki, ezt a rendezvény elején felszólaló európai fiatalgazdák szövetségének vezetője is hangsúlyozta. Éppen ezért a fennmaradó néhány vitás kérdés közül kiemelten fontos lesz majd Magyarország számára, hogy a hatástanulmány nélkül és jövőbeli jogbizonytalanságot keletkeztető megfogalmazásban született parlamenti javaslatok kikerüljenek a végső megállapodásból.

A sokszínű európai agrárium vezetői a földrajzi, történelmi és politikai különbségeink ellenére rendkívüli kompromisszumkészséget tanúsítottak - mondta Feldman Zsolt -, hiszen a legtöbb kérdésben képesek voltak megállapodni úgy, hogy közben a bizottság és az európai parlament legtöbb környezeti és társadalmi elvárásának is megfelel álláspontjuk. Magyarországon nem fog múlni a június végi megállapodás, hiszen csak néhány, a gazdálkodóink és élelmiszertermelésünk fennmaradásához elengedhetetlen elvi kérdéshez ragaszkodunk. Ebben hazánkat ma már egy gazdálkodói petíció is ösztönzi- tette hozzá az államtitkár.