Erős KAP-ot akarnak a visegrádi és a balti országok
2017. október 11., 09:02
A visegrádi és balti országok közösen álltak ki a megfelelő forrásokkal ellátott, erős és kétpilléres Közös Agrárpolitika (KAP) fenntartása mellett Luxemburgban, a mezőgazdasági és halászati tanács ülésén - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM).
A minisztériumi tájékoztatás szerint Czerván György, a szaktárca agrárgazdaságért felelős államtitkára a tanácsülésen bemutatta a visegrádi négyek (V4) és a balti országok mezőgazdasági miniszterei által, a KAP jövőjéről nyáron aláírt közös nyilatkozatot. A dokumentumban leírtakat Bulgária, Horvátország és Románia is támogatja.
A visegrádi országok a balti államokkal közösen jegyzett nyilatkozatban egyetértettek abban, hogy az agrárpolitikának a jövőben is a termelőket kell szolgálnia, az agrárpénzeket továbbra is a gazdáknak kell kapniuk. Országaik közös érdeke ugyanis, hogy a következő, többéves pénzügyi keret megfelelő forrása legyen az egyre ambiciózusabb uniós agrárpolitikának. A nyilatkozat határozottan elutasítja a nemzeti társfinanszírozás bevezetését a közvetlen mezőgazdasági támogatásoknál - idézi a tájékoztatás Czerván Györgyöt.
Ahogyan a többi újonnan csatlakozott tagállamnak, úgy Magyarországnak sem érdeke a rendszer gyökeres átalakítása, továbbra is az erős kétpilléres rendszer megtartásában érdekelt. Fontosnak tartja ugyanakkor a rendszer magyar szempontból sikeres elemeinek fenntartását, így a termeléshez kötött támogatások rendszerét. A vidékfejlesztésnél meg kell őrizni a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát, emellett, a tapasztalatokra építve, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre az agrárpiaci válsághelyzetek megelőzésére, illetve gyors kezelésére. A nyilatkozat kimondja: a gazdák és a nemzeti hatóságok szempontjából egyaránt elengedhetetlen a KAP-szabályozásból fakadó adminisztratív terhek további egyszerűsítése.
Az uniós forrású, közvetlen támogatások előlegére vonatkozóan Magyarország, több más tagállammal együtt, még júliusban kezdeményezte az EU Bizottságánál az emelt összegű előlegfizetést. Az Európai Bizottság támogatta a magyar kérést. Ennek alapján október 16-val kezdődően a közvetlen támogatási jogcímeknél legfeljebb 70 százalék, a területalalpú vidékfejlesztési jogcímek esetében maximum 85 százalék előleg fizethető ki.