Erősebb KAP-költségvetést sürget hét közép-európai ország agrárminiszteri állásfoglalása

A hét ország október 6-án Pozsonyban elfogadott közös nyilatkozatának jelentősége az elmúlt napokban tovább nőtt: október 10-én az EU Tanácsának ír elnöksége közzétette a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret módosított tárgyalási javaslatát. A dokumentum célja, hogy kompromisszumot teremtsen az új uniós prioritások finanszírozása, valamint a hagyományos közös politikák, köztük a Közös Agrárpolitika (KAP) és a kohéziós politika fenntartása között.

A költségvetési vita október 15-én, az uniós állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján tovább éleződött. Több tagállam túl nagynak tartja a tervezett kiadásokat, miközben a kohéziós politika és az agrártámogatások kedvezményezettjei attól tartanak, hogy a hagyományos uniós források háttérbe szorulhatnak az új prioritások – például a védelem, a versenyképesség és az innováció – mellett.

A hét ország nyilatkozatát az október 26–27-i Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén ismertetik Luxemburgban. A tagállami agrárminiszterek emellett a 2027. utáni KAP-rendeletről is részleges tárgyalási álláspontot kívánnak kialakítani. A pénzügyi kérdések azonban továbbra is a többéves költségvetésről folyó külön tárgyalásokhoz kapcsolódnak.

A közép- és kelet-európai országok a kiszámítható agrárfinanszírozás mellett a közvetlen támogatások igazságosabb elosztását, a gazdaságszerkezethez igazítható támogatási szabályokat és az adminisztratív terhek csökkentését tartják fontosnak. Különösen érzékeny kérdés a nagyobb gazdaságok támogatásának korlátozása, a munkaerőköltségek figyelembevétele, valamint az eltérő nemzeti költségvetési lehetőségekből fakadó versenykülönbségek mérséklése.

A következő fontos állomás az október végi agrártanácsi ülés lesz. Ekkor válhat világosabbá, hogy a tagállamok milyen feltételekkel támogatják a KAP új szabályozását, miközben a költségvetési tárgyalásokon továbbra is nyitott kérdés marad a rendelkezésre álló források nagysága és elosztása.