EU-prognózis: a globális gazdasági bizonytalanság ellenére mérsékelt növekedés várható

Valdis Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos Brüsszelben, a prognózist ismertetve közölte, az idei szerény növekedést követően 2026-ban a bővülés várhatóan 1,5 százalékra gyorsul az EU-ban, és 1,4 százalékra az euróövezetben.

Az uniós infláció várhatóan 2,4 százalékról valamivel 2 százalék alá esik 2026-ra. Az euróövezetben az infláció a 2024-ben feljegyzett 2,4 százalékról az idén 2,1 százalékra lassul, illetve 1,7 százalékra 2026-ban.

A romló kilátások ellenére az EU gazdasága 2024 utolsó negyedévében a vártnál erősebb, 0,4 százalékos növekedést mutatott, nagyrészt az erős belső keresletnek köszönhetően. Ez a pozitív lendület 2025 első negyedévében folytatódott, az előzetes adatok 0,3 százalékos reál GDP-növekedést jeleznek.

A dokumentum az EU-n kívüli globális növekedést 3,2 százalékra prognosztizálta mind 2025-re, mind 2026-ra vonatkozóan, szemben a 2024 őszén várt 3,6 százalékkal. Ez főként az Egyesült Államok és Kína romló kilátásait tükrözi. A globális kereskedelem lassulása még szembetűnőbb: az EU exportja várhatóan mindössze 0,7 százalékkal fog növekedni az idén, amíg 2026-ban várhatóan 2,1 százalékra gyorsul.

A bizonytalanság, sokkal inkább, mint a vámok, nyomást gyakorol a belső keresletre. A 2024-es 1,8 százalékos csökkenés után a beruházások mérsékelt fellendülése várható, noha ez visszafogottabb lesz az ősszel vártnál. A beruházások várhatóan 1,5 százalékkal nőnek 2025-ben, majd 2026-ban tovább gyorsulnak 2,4 százalékra.

A magánfogyasztást illetően a növekedés várhatóan valamivel erőteljesebb lesz az ősszel előrejelzettnél, 2025-ben eléri az 1,5 százalékot, 2026-ban pedig az 1,6 százalékot. Ez nagyrészt a 2024-es erősebb növekedési lendületnek és a gyorsan enyhülő inflációs nyomás közepette továbbra is ellenálló munkaerőpiacnak köszönhető. A megnövekedett megtakarítások mindazonáltal továbbra is korlátozzák a fogyasztási dinamikát.

2024-ben a foglalkoztatás folyamatos bővülése 1,7 millió új munkahely létrejöttét eredményezte az EU gazdaságában, ami új csúcsértéket jelent az uniós munkahelyek számában. A szerény gazdasági növekedés ellenére a foglalkoztatás várhatóan további 2 millió munkahellyel bővül, amíg a munkanélküliségi ráta várhatóan 2026-ban új történelmi mélypontra, 5,7 százalékra csökken. Ezzel egy időben a 2024. évi 5,3 százalékos növekedés után a nominális bérek emelkedése 2025-ben és 2026-ban lassulni fog.

A dezinflációs folyamat várhatóan folytatódik. Miután 2024-ben 2,4 százalékra csökkent, az euróövezetbeli harmonizált fogyasztói árindex (HICP) várhatóan már 2025-ben eléri az Európai Központi Bank (EKB) kétszázalékos célértékét, majd 2026-ban tovább csökken.

Az EU államháztartási hiánya a 2024-es 3,2 százalék után 2025-ben várhatóan 3,3 százalékra nő, majd 2026-ban is ezen a szinten marad. A GDP-arányos adósság várhatóan 2025-ben a GDP 83,2 százalékára, 2026-ban pedig 84,5 százalékára emelkedik uniós szinten, a négy éven át tartó viszonylagosan gyors csökkenés után.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint Magyarországon a GDP várhatóan 2025-ben 0,8, majd 2026-ban 2,5 százalékkal nő. A fogyasztás várhatóan továbbra is a növekedés fő húzóereje marad, a reáljövedelem növekedése, valamint a személyijövedelemadó-kedvezmények és -mentességek bővítésével együtt.

A magyar gazdaság 2024-ben mérsékelten, 0,5 százalékkal nőtt, amit a bérnövekedés és a lakossági fogyasztás támogatott. Ugyanakkor a beruházások visszaestek a bizonytalan gazdasági környezet és az állami kiadások csökkentése miatt, míg az export, főként a gépiparban, gyenge maradt. 2025 első negyedévében a gazdasági teljesítmény csökkent. A gazdasági kilátásokat főként a gyenge külső kereslet és a tartós inflációs nyomás veszélyezteti.

A munkanélküliségi ráta 2024-ben 4,5 százalékra nőtt, miközben a betöltetlen álláshelyek száma csökkent. A fokozatos gazdasági fellendülés várhatóan 2026-ra 4,3 százalékra csökkenti a munkanélküliségi rátát.

2024-ben az infláció átlagosan 3,7 százalék volt, majd 2025 elején emelkedett a jövedéki adók, az élelmiszerárak és a szolgáltatások drágulása miatt. A belföldi kereslet és az élelmiszerárak 2025-ben is magasan tarthatják az inflációt, noha az árkorlátozások ideiglenesen enyhítik azt. Ezek megszűnésével az infláció ismét emelkedhet, de 2026-ra várhatóan 3,3 százalékra csökkenhet a nyersanyagárak és a bérnyomás mérséklődésével.

A költségvetési hiány a GDP 2023-as 6,7 százalékáról 2024-re 4,9 százalékára csökkent, főként az energiaár-támogatások mérséklése és az állami beruházások elhalasztása miatt. 2025-ben a hiány várhatóan 4,6 százalékra csökken majd. 2026-ot illetően a hiány ismét nő, várhatóan 4,7 százalékra az új kormányzati intézkedések miatt: a személyi jövedelemadók jelentősen csökkennek az anyákra vonatkozó adómentesség és a családi adókedvezmény növelése következtében, amely összesen a GDP 0,6 százalékát teszi ki.

Az államadósság növekedése folytatódik, elérve a GDP 74,5 százalékát, mivel az előző évben felhalmozott magas készpénz-kamatkifizetések esedékessé válnak. E tekintetben jövőre enyhe csökkenés következhet be.