Európai agrár-érdekképviseletek: Magyarország alulreprezentált és súlytalan

A magyar agrárium szereplőinek azonnal létre kellene hozniuk egy brüsszeli irodát és megfelelő agilitással, illetve kapcsolatteremtő képességgel rendelkező lobbistákat kellene foglalkoztatniuk - tanácsolta Wiktor Szmulewicz, a COPA alelnöke, aki a közelmúltban a Magyar Agrárkamara meghívására Budapesten folytatott érdekképviseleti tárgyalásokat. Az egyeztetéseken számos agrárszervet - így például a Baromfi Termék Tanács a Tej Terméktanács, a Gabonaszövetség, az Élelmiszer-feldolgozók Szövetsége (Éfosz) - vett részt.

A COPA alelnöke szerint Magyarországnak is meg kellene teremtenie a biztos finanszírozási hátteret, hogy az érdekképviseleti munka folyamatos lehessen. Hozzátette: sokszor a COPA hatfős vezető grémiumánál dőlnek el a legnagyobb dolgok. Mint alelnök, szívesen vállalná a Visegrádi Négyek egyeztetett, közösen képviselhető álláspontját is. Brüsszelbe a magyar agrárium képviselői csak saját kormányukkal egyeztetett, azonos állásponttal menjenek - fogalmazott.

Az európai gazdaszervezetek szövetsége (COPA) 1958-ban alakult, és jelenleg mintegy 28 millió tagja van. Az európai szövetkezetek szövetsége (COGECA) 1959-ben jött létre, ma pedig mintegy 40 ezer szövetkezetet és szervezet tömörít. Mindkét érdekvédelmi szervezet külön-külön működik, önálló elnökséggel és elnökkel. A két szervezet között ugyanakkor szoros együttműködés alakult ki, amely abban is megnyilvánul, hogy kétévente együtt üléseznek. A következő együttes ülésszak 2012-ben Magyarországon lesz.

Az itthoni agrárszervezetek közül csak a COPA-nak vannak tagjai: ilyen a Magyar Agrárkamara, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az éves tagdíj 200 ezer eurót tesz ki, amelynek jelentős részét ma a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) fizeti ki, de a mostani egyeztetések tapasztalatai szerint ez az összeg is nehezen teremthető elő.

A pénzügyi nehéztségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország az európai agrárszervezetekben képviseleti szinten alulreprezentált és súlytalan - derült ki az egyeztetéseken. A COPA-nak és a COGECA-nak is sok-sok albizottsága van, ahol az igazi szakmai munka, azaz a döntés-előkészítés folyik. Az EU-ban egy bizottsági döntés vagy rendelet sem születik anélkül, hogy a fenti két szervezet véleményét ne kérnék ki és valójában csak olyan rendeletek születnek, amelyek bírják a szervezetek támogatását is.

Az agrárkamarai szervezet azt javasolta, hogy Magyarországról 15-20 nagy cég küldjön képviselőket a két szervezetbe és e társaságok finanszírozzák a képviseleti tagdíjakat és a kiküldöttek költségeit is. E kérdésről ugyanakkor véleményeltérés alakult ki a gyakorlati szakmai szervezetek és egy "lehetséges kamarai hivatalos" irányvonal között. Bárány László, a Baromfi Termék Tanács elnöke - az Európai Baromfifeldolgozók és -kereskedők Szövetségének (AVEC) tapasztalataira hivatkozva - elmondta: jól látszik, hogy a nyugat-európai agrárszervezetek és gazdasági szereplők kétféle értékrend alapján kommunikálnak és cselekednek. Általában az érvelés érték alapú (magas minőség, környezettudatos gazdálkodás), a döntéseket viszont mindig érdek alapon, azaz a pillanatnyi és a jövőbeni gazdasági érdekeknek megfelelően hozzák.

E "kettős gondolkodást" nemcsak meg kell érteni, hanem meg is kell tanulni - vélte a BTT elnöke. Ez pedig csak úgy történhet, ha állandó, megfelelő szakmai tudással felvértezett képviselőnk vagy képviselőink vesznek részt a szervezetek munkájában. Bárány László szerint a leendő agrárkamara egyik hívó szava is lehetne egy állandó és magas szintű brüsszeli képviselet, hiszen ez olyan érték lehetne, amelyet mindenki hasznosítani tudna. Éppen ezért csak egy kamarai szervezeten keresztül képzelhető el akármelyik uniós érdekvédelmi szervezetben a képviseletet - hangsúlyozta a BTT elnöke.

A majdani brüsszeli képviselők kiválasztásánál ne egy kiváló nyelvvizsga bizonyítvány legyen a kiválasztás szempontja, hanem olyan gyakorlati életből érkező szakembereket delegáljanak, akik valóban tudják képviselni a magyar érdekeket - jelentette ki Szabó István, a BTT elnökségi tagja. Véleménye szerint is a kamarai szervezet lesz erre a legalkalmasabb, hiszen ennek "ernyője alá" minden hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozás befér, nem beszélve arról, hogy a finanszírozás költségei is részvételarányosan oszlanak meg.

A COPA-nak a 28 millió tagon kívül 60 tagszervezet képviselője van az EU-ból és 30 társult tagja az EU-n kívüli országokból - közölte Wiktor Szmulewicz. A COPA jogszabályokat készít elő, illetve véleményez, a tényleges tevékenység pedig harminckét munkacsoportban folyik. A COPA és COGECA 2002-től közös irodát is működtet.

Az első hat, legnagyobb mezőgazdasági kibocsátással rendelkező EU-s tagállamnak országonként 2 szavazata van, ezek közé tartozik Lengyelország is. A hat legnagyobb ország - szemben a 200 ezer eurós általános éves tagdíjjal - 380 ezer eurót fizet, amelyhez évi 100 ezer euró tolmácsolási többletköltség térítést is tartozik. A lengyel kormány a COPA részvételi finanszírozást a lengyel agrárkamarák szervezetén keresztül biztosítja úgy, hogy évi 1 millió euró támogatást biztosít a kamarának - mondta a COPA alelnöke.

Lengyelországban egyébként a kamara nem egységes, hanem több szervezetből áll. Az agrárkamarai szervezetek ugyanakkor szövetségbe tömörültek, amelynek jelenlegi elnöke Wiktor Szmulewicz. Akinek legalább egy hektár termőföldje van, gazdálkodóként regisztráltatnia kell magát. Aki használja is a termőföldet, annak aktív tagként, míg a földjüket bérbe adó tulajdonosok passzív tagként kell regisztrálnia. Minden földtulajdonosnak kamarai tagdíjat kell fizetnie, amely a termőföld méretével arányos. A mértékét úgy határozzák meg, hogy az adott gazdasági év búza átlagárához viszonyítják. Ennek megfelelően ma egy 10 hektáros gazda 2 250, egy százhektáros 22 500 forintnak megfelelő éves kamarai díjat fizet.