Európai klímarendelet: megkezdődött a társadalmi egyeztetés a bizottság módosítási javaslatáról

A módosítás célja egy kötelező éghajlat-politikai célérték meghatározása 2040-re. A javaslat egy 90%-os nettó üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést irányoz elő az 1990-es szinthez képest, előkészítve a terepet a 2050-re elérendő klímasemlegesség felé.

A szöveg részletesen kitér a javaslat hátterére, a vonatkozó szakpolitikákkal való összhangjára, valamint az érdekelt felekkel folytatott konzultációk és a hatásvizsgálatok eredményeire, kiemelve az energiafüggetlenség és a versenyképesség megerősítésének fontosságát. A pénzügyi és digitális kimutatás szerint a javaslat nem jár operatív előirányzatok vagy további humánerőforrás-szükségletek felhasználásával, mivel a meglévő kereteken belül valósul meg.

Földhasználati ágazat és természetes elnyelők:

A javaslat említi az (EU) 2018/841 rendeletet, amely nettó szén-dioxid-eltávolítási célértékeket határoz meg a földhasználati ágazat számára. Ez a rendelet szorosan kapcsolódik a mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz, mivel a földhasználatból származó kibocsátások és elnyelések szabályozását célozza.

Kiemeli továbbá a természetes elnyelők (pl. erdők, talaj) hosszú távú fenntartásának, kezelésének és bővítésének szükségességét, valamint a biológiai sokféleség védelmét és helyreállítását. Ezek a célok közvetlen hatással vannak a mezőgazdasági és földhasználati gyakorlatokra.

Az üvegházhatású gázok elnyelésének fokozására is hangsúlyt fektetnek, többek között természetes és technológiai megoldások révén.

Ágazatközi dekarbonizáció:

A 2040-es éghajlat-politikai cél eléréséhez valamennyi ágazatnak törekednie kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és azok fokozott eltávolítására. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság részeként a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak is hozzá kell járulnia ehhez az átfogó dekarbonizációs célhoz.

Tiszta technológiák és körforgásos üzleti modellek:

A tisztaipar-megállapodás célja a tiszta technológiák és az új körforgásos üzleti modellek előmozdítása. Bár ez elsősorban az energiaigényes iparágakra összpontosít, a körforgásos gazdasági elvek az élelmiszeriparban is alkalmazhatók a hulladékcsökkentés és az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében.

Igazságos átmenet és beruházások:

A javaslat hangsúlyozza a „senkit sem hagyunk hátra” elv érvényesítését és az igazságos átmenet biztosításának szükségességét valamennyi tagállam és polgár számára. Ez magában foglalhatja a mezőgazdasági közösségek és dolgozók támogatását az átállás során.

A Bizottság megvizsgálja a beruházási igényeket és lehetőségeket is, ami potenciálisan magában foglalhatja az agrárszektor fenntartható fejlesztésére irányuló beruházásokat.

Bár a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem kap kiemelt, külön ágazatként történő említést a javaslatban, a földhasználati ágazatra vonatkozó szabályozás és célkitűzések, a természetes elnyelők kezelése, valamint az átfogó, a gazdaság egészére kiterjedő dekarbonizációs törekvések és az igazságos átmenet elve mind releváns szempontok ezen ágazat számára.