Európai Számvevőszék: bizonytalanságot okozhatnak a KAP finanszírozását érintő bizottsági javaslatok

Az Európai Unió 2028-2034-es költségvetésében, azaz a következő többéves pénzügyi keretben (MFF) az Európai Bizottság javaslata szerint a mintegy 865 milliárd eurós keretösszeggel rendelkező úgynevezett Európai Alapból nemzeti tervek alapján nyerné finanszírozását a közös agrárpolitika (KAP).

A KAP 1962-es létrehozása óta az uniós bizottság most először nem állítana fel külön mezőgazdasági alapot, továbbá megszüntetné a KAP hagyományos kétpilléres támogatását, amely jelenleg egyfelől a mezőgazdasági termelőkre és az agrár-élelmiszeripari ágazatra, másfelől a vidékfejlesztésre irányul.

Az Európai Számvevőszék közreadott megállapítása szerint a tervezés és az elfogadás szabályozása a KAP összetettebb jogi felépítésével párosulva bizonytalanságot okozhat, ami csökkentheti a kedvezményezettek számára a kiszámíthatóságot és késleltetheti a források folyósítását. Ez - mint kiemelték - szembemegy az egyszerűsítés céljával.

A számvevők megítélése szerint bizonytalanságot okozhat az is, hogy a KAP-finanszírozás teljes összege csak az egységes alapot befolyásoló nemzeti tervek elfogadását követően válik ismertté. A kedvezményezettek számára ez a tervezés szakaszában kiszámíthatatlanná teheti, hogy mennyi finanszírozásra számíthatnak.

Nehézséget jelenthet továbbá az is, hogy miként lehet a jelenlegi hosszútávú uniós költségvetés KAP-kiadásait összevetni a következő MFF szerinti potenciális előirányzatokkal - fejtették ki. További bizonytalanság adódik abból, hogy nem egyértelmű, a közös agrárpolitikát érintően mely beavatkozásoknak kell eredményeken, és melyeknek mérföldköveken és célokon alapulniuk, ami - mint kiemelték - eltérésekhez vezethet az egyes uniós országok között.

E tekintetben a számvevők hangsúlyozták, hogy az elszámoltathatóságot és a nyomonkövethetőséget akkor is biztosítani kell, amikor a beavatkozások mérföldköveken és célértékeken alapulnak. A számláktól a végső kedvezményezettekig, például a mezőgazdasági termelőkig való nyomonkövethetőség elengedhetetlen.

"Tekintettel a javasolt változtatások mértékére és arra, hogy az uniós országok rugalmassággal bírnak nemzeti terveik elkészítése során, nehéz reálisan megbecsülni, hogy milyen hatás várható az Európai Bizottság javaslataitól a nemzeti kiadási előirányzatokra nézve" - fogalmaztak a jelentéstevők. Lényeges, hogy az uniós országok számára biztosított nagyobb rugalmasság nem veszélyeztetheti a KAP olyan közös célkitűzéseit, mint a mezőgazdasági termelők méltányos jövedelme, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések vagy az élelmezésbiztonság. Ezek szavatolásának elmaradása egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtene a mezőgazdasági termelők számára és ártana a tisztességes versenynek, illetve a belső piac működésének is.

Az Európai Bizottság javaslata szerint az Európai Alap összevonna korábban különálló alapokat, és különböző, régóta létező szakpolitikák uniós finanszírozását országonként egy-egy nemzeti tervben fogná össze. A tagállamoknak nyújtott KAP-kifizetések függhetnek egyrészt teljesítménytől, másrészt mérföldkövek és célértékek teljesítésétől.

A KAP 293,7 milliárd euró összegű minimális költségvetési előirányzatban részesülne a mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatására, míg más KAP-intézkedések, például a helyi közösségeket támogató LEADER vidékfejlesztési program, a legkülső régiók támogatása és az uniós iskolaprogram a nem elkülönített összegből kapna finanszírozást. A dokumentum a nem elkülönített összeg 10 százalékának megfelelő vidékfejlesztési célt javasol, folyó áron legalább 48,7 milliárd eurót.

Ezenfelül az EU és a dél-amerikai közöspiac országai (Mercosur) között tervezett megállapodás részeként az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a mezőgazdasági termelők és a vidéki közösségek szükségleteinek kielégítése érdekében az uniós országok 2028-tól a rugalmassági összegből is hozzáférjenek mintegy 45 milliárd euróhoz.