Fazekas Sándor: történelmi fordulat a magyar földpiacon

A gazdák 2010-ben az ország mintegy 5 millió hektáros művelhető területének 50 százalékán dolgoztak, a terület 45 százalékán társaságok gazdálkodtak. (A fennmaradó 5 százalék egyéb - például önkormányzati, állami, szövetkezeti - tulajdonban van.) 2014-re a gazdák aránya nőtt, míg a cégeké csökkent, és így 12 százalékos különbség alakult ki közöttük a földhasználatban a korábbi 5 százalékkal szemben. Az új földtörvény révén teljesül az a cél, hogy a családi gazdaságok aránya 80 százalék, míg nagybirtokoké 20 százalék legyen - hangsúlyozta a miniszter.

Szerinte a földforgalmi törvény igazolta a törvényalkotó várakozásait, vagyis a családi gazdaságok, a gazdák megerősödését. Ezt a célt szolgálja a Földet a gazdáknak program is, az állami földek újrahasznosítása révén a családi gazdaságok földhöz jutatásával. Mint mondta, ennek érdekében történt az állami töredék - 1-3 hektáros - földterületek értékesítése is.

Miután a földforgalmi törvény meghatározta a földműves fogalmát, ennek alapján több mint 100 ezren kérelmezték felvételüket a földműves nyilvántartásba, hiszen ők vásárolhatnak földet, mert Magyarországon csak földműves juthat földtulajdonhoz. Emellett mintegy 5 ezer vállalkozás kezdeményezte a mezőgazdasági termelő szervezeti státusz elnyerését is, ami a földbérlethez szükséges. Nem következett be viszont, amit többen is jósoltak: nem omlott össze az új földtörvény miatt a magyar földpiac - húzta alá Fazekas Sándor. Hangsúlyozta, hogy a magyar földpiac stabil és enyhe emelkedést mutat.

Szólt arról is, hogy az új földtörvényt Magyarországnak az EU előtt is meg kell védenie, ezért az FM az Igazságügyi Minisztériummal közösen azon dolgozik, hogy a magyar álláspont kiállja az uniós vitákat is.