Fel kell számolni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tárcavezetők megvitatták, milyen változások lennének szükségesek az uniós szabályozásban, hogy az élelmiszer-ellátási lánc üzleti kapcsolataiban erősödhessen a gazdák alkupozíciója, és átláthatóbb, tisztességesebb kereskedelmi és árképzési rendszer alakulhasson ki.

Fazekas Sándor kiemelte: a gazdálkodók helyzetét a termelői szerveződések és azok együttműködéseinek fejlesztése erősítheti. Tudatosítani kell a kis - és közepes vállalkozások képviselőiben, hogy a kereskedelmi láncoknál akkor erősödhet az alkupozíciójuk, ha termelési vagy értékesítési szövetkezések tagjaivá válnak. Szükség van a tisztességtelen forgalmazói magatartások elleni fellépésre, indokolt esetben keretszabályozás kidolgozására is. Előre kell lépni a technológiai és információs fejlesztések, a termékek jelölése, nyomonkövetése, az árstabilitást elősegítő eszközök alkalmazása terén - sorolta. Elengedhetetlennek nevezte a szerződési fegyelem erősítését, az erről szóló szabályozás szigorítását a termelők javára.

Az élelmiszerláncot úgy kell alakítani, hogy az a hagyományos módon megtermelt, helyi termékeket részesítse előnyben. Magyarország szembehelyezkedik azzal a törekvéssel, amely szerint az élelmezés jövője a mesterségesen, gyakorlatilag vegyipari körülmények között előállított termékek elterjedése. Az uniós támogatásoknak a gazdák érdekeit kell szolgálniuk. Magyarország ellenzi, hogy a gazdák támogatására szolgáló pénzügyi forrásokat a multinacionális cégek ipari jellegű kutatási és fejlesztési tevékenységeire csoportosítsák át.

Magyarország határozott álláspontja az, hogy a termelőknek és a kereskedőknek üzleti érdekükben egységesen kell fellépniük – hangoztatta Fazekas Sándor. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni az áruforgalmi és a logisztikai ellenőrzési rendszerek összehangolására is.

A témában januárban kiadott bizottsági jelentés szerint több mint 20 tagállam tervezi, vagy már be is vezette a szabályozást nemzeti szinten. Ez felveti az uniós szintű szabályozás létjogosultságát is. Az irányelv kidolgozása lehetőséget biztosíthat a nemzetközi együttműködésre, egységes és hatékonyabb jogalkalmazásra, valamint nagyobb nyilvánosságot biztosítana a tisztességtelen forgalmazói magatartás elleni fellépésnek. A fenti célok megvalósításához a szabályozási lépések mellett az EU költségvetéséből megfelelő forrásokat is kell biztosítani.